A reneszánsz oltár alátámasztja, hogy Mátyás király Magyarországa kiemelkedő jelentőségű kulturális és művészeti centrum volt Európában. Interjú.
Egyedülálló leleteket találtak egy régészeti feltáráson Visegrádon. Először is, milyen feltárásról van szó?
A visegrádi vár és királyi palota romjai hazánk és Európa egyik legjelentősebb középkori műemlékegyüttesét alkotják. Itt egyedülálló teljességben és lenyűgöző természeti környezetükkel együtt maradtak fenn a 14-15. századi királyi rezidencia épületei. E műemlékek feltárása és helyreállítása már másfél évszázada folyik, de most egy olyan
átfogó régészeti és műemléki program indult meg, amely a következő évtizedben komplex módon és 21. századi színvonalon kívánja ezt az egyedülálló műemlékegyüttest feltárni,
megóvni és bemutatni.
Mi a program lényege?
A Várkapitányság által irányított Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja, hogy a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. Több éves előkészületek után, 2021-ben, minden egy kormányhatározattal indult. A rekonstrukció előkészítéséhez megtörtént a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés.
Első látványos szakasza a régészeti próbafeltárások voltak, amelyet szintén a Várkapitányság megbízásából 2023 év végéig végzett el a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és Nemzeti Régészeti Intézete. A próbafeltárások után 2024 év elején indult Visegrád történetének legnagyobb régészeti kutatása, amelyek egyszerre
több helyszínen folynak: a fellegvárban, az alsóvárban, a völgyzáró falaknál és a királyi palotában, illetve a palotához tartozó egykori ferences kolostor területén.
Az ásatások alapvető célja, hogy a korábban még feltáratlan részeit is megismerjük a középkori épületegyüttesnek, így megteremtsük a lehetőséget a műemléki helyreállítások tervezéséhez.
Mit találtak pontosan, amire nem túlzás a „régészeti szenzáció” kifejezést használni?
A régészeti szenzáció kifejezés egyáltalán nem túlzás, ugyanis a próbaásatások egyik helyszínén, a királyi palota mellett található ferences kolostor templomának feltárása során egészen különleges leletegyüttest sikerült feltárnom:
egy fehérmárványból faragott reneszánsz oltár maradványait,
amelyek a 15. század második felének egyik legjelentősebb firenzei szobrásza, Benedetto da Maiano alkotásai.
Hogy tudták beazonosítani az oltár alkotóját?
Az előkerült faragványok, különösen a csaknem teljes épségben fennmaradt kerubfejek, számos olyan jellegzetes vonást mutatnak a tollak, a haj, az arcok kidolgozásában, továbbá a töredékesen előkerült angyalszobrok drapériakezelésében, amelyeknek pontos másai fedezhetőek fel Benedetto da Maiano érett művein, például nápolyi és san gimignanoi oltárain.
A töredékek előkerülése után ezért
azonnal megkerestem az itáliai reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb szaktekintélyét,
Francesco Caglioti professzort, a pisai egyetem tanárát, aki megküldött fotók alapján azonnal megerősítette, hogy kétségtelenül Benedetto da Maiano műveit találtuk meg.
A teljes interjú a Mandineren olvasható!
Kiemelt kép: Márványoltár töredék. Forrás: Várkapitányság
