Összeszólalkoztak a német politikusok a miniszterelnöki békemisszióról a köztévében.
Parázs vita folyt az orosz-ukrán háborúról a német közmédia kettes csatornáján, a ZDF-en Maybrit Illner műsorában csütörtök este, melyben a miniszterelnök békemissziója is szóba került. Az asztal körül Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke, Sahra Wagenknecht, az újonnan alakult és Kelet-Németországban igen népszerű baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) elnöke, valamint Claus Kleber újságíró, Claudia Major biztonságpolitikai szakértő és Ben Hodges amerikai tábornok beszélgettek.
Egy ponton az orosz-ukrán háború megoldására terelődött a szó: Nouripour váltig állította, hogy Oroszország eddig minden tűzszüneti megállapodást megszegett, és hogy valójában hívták őket a svájci békecsúcsra, csak nem akartak eljönni. Wagenknecht ekkor közbeszúrta:
Az, amit Orbán csinált, végre egy kísérlet volt arra, hogy egyáltalán minden oldallal beszéljünk, és behozzuk a képbe Kínát is, amelynek masszív befolyása van Oroszországra”.
A Zöldek vezetője már közel sem értékelte annyira az orbáni békemissziót: szerinte ezen a magyar miniszterelnök csak szép képeket produkált, egyébként pedig az, hogy vannak a világ folyását meghatározó nagyhatalmak és közöttük kisebb országok, melyeknek a nagyon akaratát el kell fogadniuk, „ugyanaz az imperializmus, amit Amerikának fel szoktak róni” – válaszolta Wagenknechtnek.
Sahra Wagenknecht, az NDK szocialista pártjának utódpártja, a Balpárt (Die Linke) egyik legnépszerűbb politikusa idén januárban vált ki a Linkéből és alapította meg saját pártját. Wagenknechtet az vezette erre a döntésre, hogy a Linke egyre inkább kilépett klasszikus szerepéből, amely a német munkásosztály, a Gerhard Schröder munkaerőpiaci reformjai által bizonytalan élethelyzetbe hozott alacsony keresetűek, a nagyvárosi lakásárrobbanás sújtotta szegények, illetve a keleti tagállamokban élő alacsonyabb státuszúak képviselete volt. Miután a Linke némi kritikával ugyan, de beállt a merkeli willkommenskultur mögé, nem követelt szigorúbb bevándorláspolitikát, és az orosz-ukrán háború ügyében is szankció- és háborúpárti álláspontra helyezkedett,
szinte teljes mértékben elveszítette klasszikus bázisa, Kelet-Németország támogatását.
A Balpárt korábbi szavazói tömegével szavaznak át ma az Alternatíva Németországnak (AfD) pártra. Ezt elégelte meg Wagenknecht, aki pártjával épp ezekben a fontos ügyekben állt a keletnémet választók oldalára: a baloldali gazdaságpolitika mellett a bevándorlás korlátozását, Ukrajnában pedig szankciók és háború helyett békét követel.
Wagenknecht új kezdeményezése látványos sikert hozott: fél éve létező pártja országosan máris 8 százalékon áll a POLITICO Poll of Polls közvélemény-kutatási átlaga szerint, miközben a Linke mélyen a parlamenti bejutási küszöb alá, 3 százalékra zuhant. A szeptemberben új helyi törvényhozást (Landtagot) választó három keletnémet tartományban sikerük ennél is nagyobb: Szászországban, ahol 31 százalékkal az AfD vezet most a kutatásokban, a BSW 15 százalékkal harmadik erő, míg a korábban népszerű Linke 3,5 százalékra zsugorodott.
Türingiában az AfD 28,6 százalékkal vezet, a BSW népszerűsége 20,4 százalék, s a helyben népszerű tartományi miniszterelnök, Bodo Ramelow támogatottsága is csak 12,7 százalékra tudja felhúzni a Linkét.
Brandenburg tartományban az AfD 24,9 százalékkal vezet, a BSW 16,3 százalékkal negyedik holtversenyben a CDU-val és SPD-vel, a Linke pedig 3,8 százalékos támogatottságával szintén kifelé tart a Landtagból.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Filip Singer
