Vagy a BYD miatt leszünk világhírűek, vagy Attila sírja miatt – Szeged így is, úgy is jól jár.

Attila, a hunok királya a magyar nyelvterületen a mai napig nagy népszerűségnek örvend, míg Nyugat-Európában a gonoszság és a barbárság szimbóluma. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei rendszeresen kapnak bejelentéseket arról, hogy hol lehet az egykori hun vezér aranykoporsója. Egyes feltételezések szerint egy ilyen helyszín a Szegeden épülő kínai e-autógyár területe. Az Index ellátogatott a BYD területén folyó ásatásokra, hogy vajon tényleg megkerül-e már a fejedelmi lelet.

„Egy dolog lehet: Attila sírját itt fogjuk megtalálni” – tréfálkozott Botka László a BYD kínai befektetőivel, amikor aggodalmaskodva „már ötvenedjére kérdezték meg” tőle: várható-e értékes régészeti lelet felbukkanása a gyárnak kijelölt 300 hektárnyi területen. A szegedi polgármester erről egy lakossági fórumon beszélt, ahol részleteket árult el az e-autógyár és a város közötti tárgyalásokról. A kínai befektetők „rettentően érzékenyek voltak” a régészeti feltárásokra, mert attól tartottak, hogy egy nagy jelentőségű lelet teljesen felborítja a gyár építésének ütemtervét.

Vagy a BYD miatt leszünk világhírűek, vagy Attila sírja miatt

– viccelődött az év elején Botka László, utalva arra, hogy Szeged így is, úgy is jól jár.

A BYD és az értékes aranykoporsó

Nem alaptalan Botka László kijelentése, ugyanis a BYD területétől nem messze folyt egykor a Tisza egyik ága, amelyet a 19. századi folyamszabályozáskor vágtak le. Ebből a folyószakaszból alakították ki később a Maty-éri Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központot.

A történészek az írott források alapján Szeged tágabb környékére lokalizálják az egykori hun birodalom fővárosát és Attila sírjának helyét is.

Ha a legenda igaz a hun király temetéséről – az elterelt folyóról, a hármas koporsóról és a legyilkolt szolgákról –, kevés jobb hely jöhet szóba, mint a BYD leendő telephelye. Az Index ellátogatott a Szeged északi területén folyó régészeti feltárások helyszínére, hogy kiderítse: vajon megtalálták-e már a régészek a neves és rettegett uralkodó sírját.

A szegedi önkormányzat a BYD-nak 2024 év végéig adja át a teljes 300 hektárt, előtte azonban lőszermentesítést és régészeti feltárásokat kell elvégezni az M43-as autópálya melletti területen. A munka rohamtempóban folyik, ugyanis a kínai e-autógyár vezetése azt ígérte: 2025 végére már legördülnek a gyártósorról az első szegedi járművek.

Attila sírját nem, de laza szerkezetű településnyomokat feltártunk. Késő középkori és kora újkori karámárkok kerültek elő, valamint néhány, az avar korból származó településjelenséget találtunk még a területen

– nyilatkozta a helyszínen Horváth Andrea régész. A Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője szerint a BYD mellett, az öthalmi kiemelten védett régészeti lelőhelyen – ahol az ’50-es években az Államvédelmi Hatóság laktanyája, később a megszálló szovjet csapatok bázisa és lőtere volt – kerülhetnek elő honfoglaláskori leletek. 1950-ben ugyanis folyt itt honfoglaló sírokat feltáró leletmentő ásatás, aminek a pontos helye fényképek és feljegyzések híján a mai napig nem ismert.

Számunkra az igazi szenzáció ennek a temetőnek a beazonosítása és a még meglévő temetkezések feltárása lenne

– tette hozzá Horváth Andrea.

Tucatnyi tuti tipp önjelölt régészektől

„Rendszeresen keresnek meg bennünket olyanok, akik azt állítják: biztosan tudják, hogy hol van Attila hármas – arany-, ezüst- és vas- – koporsója”

– magyarázta Varga Sándor régész.

Már Móra Ferenc is megelégelte az önjelölt régészek tevékenységét, akik bizton állították: tudják, hol kell keresni a nagy uralkodó földi maradványait és az ezüst- és aranykoporsót.

A neves szegedi író, aki a város múzeumigazgatója volt 1917-től, egy írást is szentelt a témának Leszámolás Attilával címmel” – jegyezte meg az osztályvezető. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum méltán híres egykori igazgatója rendszeresen gyűjtötte az ilyen „bejelentéseket”.

A régészek szerint kimondottan hun sírt még nem, csupán hun kori temetőket tártak fel. Amikor a keleti hódítók belovagoltak a Kárpát-medencébe, a politikai hatalmat ők gyakorolták az őket körülvevő népek – például szarmaták és germánok – fölött.

Hazánkban ismerünk olyan gazdag leleteket, amelyek valószínűleg a hun politikai elit temetkezéseihez, máglyaáldozatához kapcsolódott. A leghíresebb a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött nagyszéksósi kincs, de előkerültek máglyaáldozati tárgyak már Pannonhalmáról, Pécsről és Pest megyéből is

– magyarázta Varga Sándor, aki hozzátette: a gazdag máglyaáldozati leleteknél nincsenek emberi maradványok.

„Több ezer hun kori sírt tártunk már fel a Kárpát-medencében. Abban az időben divat volt a koponyatorzítás, amit a hunok hoztak be, és a helyi elit át is vette” – mondta a régész, aki szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy az illető hun, gepida vagy szarmata volt. Tovább bonyolítja a régészek munkáját, hogy a hunok körében a korhasztásos és a hamvasztásos temetés is gyakorlat volt.

A teljes cikk az Indexen olvasható!

Kiemelt kép: Móra Ferenc Múzeum