Az ukrán csapatok úgy tudtak támadni, hogy az orosz vezérkar erre nem készült föl, mutatott rá a biztonságpolitikai elemző.
Napok óta tart az ukrán fegyveres erők betörése Oroszország területére a Kurszki régióban. A helyzet kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő rámutatott: jelenleg úgy tudni, hogy ugyan még
a támadás előtt jelentést kapott az orosz vezérkari főnök az ukrán csapatösszevonásokról,
de ez a jelentés elsikkadhatott a több ezer hasonló között, ráadásul azt gondolták, hogy ezt a fenyegetést nem kell komolyan venni, mert a Kurszki terület túlságosan távol esik a fronttól.
– Eddig az ukránok elfoglaltak körülbelül ezer négyzetkilométernyi területet, elég sok települést. A probléma az, hogy a gázszállítás utolsó oroszországi bázisát is, így bármely pillanatban bármire hivatkozva el tudják zárni az Európába jövő gázt. Az amerikai vezérkar bejelentette, hogy nem tudtak a támadásról, ez nyilvánvalóan nem igaz. A britek ugyanis bejelentették, hogy ők tudtak róla. Na most, ha a britek tudtak róla, egészen biztos, hogy az amerikaiaknak is elmondták – szögezte le Nógrádi.
Az elemző rámutatott: ez az akció a front helyzetét alapvetően nem befolyásolja.
„Az oroszok lassan, de mennek előre a Donbász térségében, ugyanakkor Kurszkba komoly erőket kell hozniuk, a különböző tartalékerők mellett a Wagner-csoport erőit és nagyon sok egyebet, mert ki kell verniük onnan, arról a bő ezer négyzetkilométerről az ukránokat.
Putyin úgy fogalmazta meg a védelmi minisztérium legfontosabb feladatát, hogy első helyen áll az orosz területek visszaszerzése” – emlékeztetett Nógrádi.
Az elemző összefoglalta a putyini béketervet, amelynek lényege az volt, hogy „a Krímről tárgyalni sem hajlandó, a Donbász négy megyéjére igényt tart, és Ukrajna nem lehet a NATO tagja”. Miután azonban az ukránok most támadtak, és itt elég sok polgári személy meghalt, Putyin közölte, hogy az eddigi béketerve lekerült napirendről, új tervet fognak kidolgozni.
Annak kapcsán, hogy egyes ukrán állítások szerint 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, 74 települést tartanak az ellenőrzésük alatt, mások viszont 30 település ellenőrzéséről beszélnek, Nógrádi kijelentette:
– A két vezérkar, mind az orosz, mind az ukrán, rengeteget hazudik. Én minden nap elolvasom mind az orosz, mind az ukrán vezérkar jelentéseit, köszönőviszonyban sincsenek.
Az ukránok a legfrissebb jelentésben közel 600 ezer orosz halottról beszélnek, ez lehetetlen, az egész fronton nem lehet megmondani, hogy mennyi orosz van, de ennyi halott nem lehet. Az oroszok hasonló adatokkal dolgoznak. Nyilvánvalóan mind a két fél PR-háborút folytat – mutatott rá az elemző.
Nógrádi György emlékeztetett Donald Trump kijelentésére, aki azt mondta: ukrán katonai tartalék nincs, Ukrajnának fegyverszünetet és békét kell kötnie. „Eközben kőkemény harc folyik az oroszok és ukránok közt Afrikában. Több afrikai ország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, tehát az is nagyon érdekes, hogy a válság kezd globálissá válni”.
A biztonságpolitikai szakértő nem ért egyet azokkal, akik szerint ez a kurszki támadás lehet az utolsó nagy, lényegében ellentámadási kísérlete az ukránoknak ebben a háborúban. „A kulcskérdés az, hogy november 5-én ki lesz az Egyesült Államok következő megválasztott elnöke. Ha Trump, akkor ő fel fogja hívni Putyint, jó a viszonyuk, és megtárgyalja a béke feltételeit. Ha a demokraták maradnak, akkor a mostani kurzus folytatódni fog, tehát akkor nem lehet elmondani, hogy ez volt az utolsó ukrán támadás, mert továbbra is küldeni fogják a pénzt és a fegyvereket”.
Borítókép: Nógrádi György
Forrás: szekesfehervar.hu
