Közel állt a tűzszüneti megállapodáshoz Ukrajna és Oroszország, de a kurszki betörés véget vetett a katari közvetítésű tárgyalásoknak. Ez lett volna az első alkalom, hogy szemtől szembe találkozott volna egymással az ukrán és az orosz fél a sikertelen isztambuli megbeszélések óta.
Elérhető közelségben volt egy részleges tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között, de a kurszki betörés ezt megakadályozta – írja a The Washington Post diplomáciai forrásokra hivatkozva. A vezető amerikai újságnak névtelenül nyilatkozó források szerint az ukrán és az orosz vezetés Doha közvetítésével állt a mérföldkőnek is tekinthető részleges tűzszüneti megállapodás előtt – amely elsősorban az energetikai infrastruktúra elleni légitámadások leállítását célozta –, azonban a tárgyalások a kurszki betörés hatására kudarcba fulladtak.
Közel több mint egy éve hajt végre folyamatosan drón- és rakétatámadásokat Oroszország az ukrán energetikai hálózat létesítményei ellen, mire válaszul a kijevi vezetés célba vette az orosz kőolajfinomító létesítményeket és szénhidrogén tározókat. A támadások hatására 15 százalékkal esett vissza Oroszország kőolajfinomítási kapacitása, valamint világszerte megemelkedett a földgáz világpiaci ára.
Éppen ezért a katari közvetítéssel elindult tárgyalásokon résztvevők közül sokan joggal bíztak abban, hogy egy sikeres megállapodás akár a háború tárgyalásos lezárását is előrevetíthette volna. A Washington Post névtelenséget kérő forrásai alapján megjegyzi:
a tárgyalási hajlandóság jelentős elmozdulást jelentett a hadviselő felek részéről korábbi álláspontjuktól.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, csak akkor lehetséges a tűzszünet és a béketárgyalások elkezdése, ha Oroszország kivonja csapatait az általa ellenőrzött területekről, beleértve a Krím félszigetet is. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig arról beszélt, Kijevnek át kell adnia Moszkva részére a szóban forgó régiókat, beleértve azokat a területeket is, amelyeket jelenleg nem ellenőriz az orosz hadsereg.
A háború két éve alatt egyszer sem találkozott egymással szemtől szembe ukrán és orosz delegáció a kudarcba fulladt isztambuli megbeszélések és a fekete-tengeri gabonamegállapodás megkötése óta.
Ahogy számos, humanitárius folyosó kialakítására tett kísérlet is megbukott – teszi hozzá a Washington Post. A lap szerint a tárgyalások akkor omlottak össze, amikor az orosz fél értesült az ukrán erők betöréséről a kurszki területre, amelyet Moszkva eszkalációnak minősített. Ezt követően halasztották el a felek között közvetítő katariakkal a tárgyalásokat.
Oroszország ugyanakkor „nem kihátrált a tárgyalások mögül, csak időt kért” – mondta egy névtelenséget kérő diplomata a Washington Postnak.
A lap megkereste a kijevi vezetést is, akik viszont „a közel-keleti helyzettel” magyarázták a tárgyalások elhalasztását, ugyanakkor állításuk szerint az augusztus 22-én esedékes videókonferencián részt vesznek. Sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem reagált a Washington Post által leírtakra. A Fehér Ház ugyanakkor még korábban közölte:
az Oroszországgal való tűzszünet feltételeit egyedül Ukrajnának van joga eldönteni.
A megszólaltatott diplomata szerint mind Ukrajna, mind Oroszország készen állt a megállapodás megkötésére a kurszki támadás előtt, ugyanakkor a kijevi vezetés már előre szkepszisének adott hangot – az ukránok 20 százalék esélyt láttak – a tárgyalás sikerét illetően. A cikk végén megjegyzik: a szóban forgó megbeszélések és egy lehetséges megállapodás kérdése – amely a jelek szerint elmaradhat – tovább emelik a tétet Zelenszkij „hazárdjátékában.”
Kiemelt kép: Igor Kucak kurszki polgármester képén egy lelőtt ukrán rakéta roncsai által megrongált lakóház az oroszországi Kurszkban 2024. augusztus 11-én. Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója szerint tizenhárom ember megsebesült. MTI/EPA/Igor Kucak kurszki polgármester
