A kezdeményezők szerint ez a keresztállítási javaslat nemcsak a szobor szellemiségével, hanem a vallásszabadság és gondolatszabadság európai értékeivel is ellentétes.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége, valamint számos művész, közéleti szereplő és tudós népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Közgyűléshez, hogy megakadályozzák a kereszt elhelyezését a Szabadság-szobor talapzatán – szemlézte a Mandiner a HVG cikkét. A kezdeményezők szerint ez a javaslat nemcsak a szobor szellemiségével, hanem a vallásszabadság és gondolatszabadság európai értékeivel is ellentétes.

A Fővárosi Közgyűléshez benyújtott levélben hangsúlyozzák, hogy bár a kereszt a keresztény hagyományokban fontos szimbólum, nem helyénvaló, hogy politikai célokra használják fel.

„A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák”

– áll a levélben. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a kereszt helye a templomokban, hívők által látogatott helyeken van, nem pedig olyan köztereken, ahol azt politikai szándékok szerint helyeznék el.

A levélírók szerint a Szabadság-szobor talapzatán elhelyezett kereszt politikai kihasználása számtalanszor került már ellentétbe a vallásszabadság és a gondolatszabadság eszméivel. Emellett emlékeztetnek arra is, hogy a Szabadság-szobor története mindenki számára ismert, és annak világi jelentését megváltoztatni, vagy akár eltorzítani, nem lenne méltó egy demokratikus államhoz. „Az emlékmű elől a szovjet katona szobrának eltávolítása annak idején indokolt volt, hogy a szabadság fogalmának szélesebb és általánosabb értelmezését biztosítsa; a mostani terv viszont elfogadhatatlanul szűkítené ezt a fogalmat” – fogalmaznak a levél aláírói.

A levél végén a kezdeményezők arra kérik Budapest önkormányzatát, hogy helyi népszavazás formájában kérdezzék meg a lakosságot, támogatják-e a tervezett változtatást.

A kezdeményezést számos elismert közéleti szereplő támogatta, köztük Maurer Dóra, Ferencz Győző, Hegedűs D. Géza, Závada Pál, és Vásárhelyi Mária.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt