Csodatevő erőt tulajdonítanak a máriaradnai kegyképnek.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak. Az Arad megyei kegytemplomban őrzik Rudnay Sándor néhai esztergomi érsek szívurnáját, az egykori ferences rendház a szerzetesek kényszerlakhelye volt a kommunista diktatúra idején.
A templom mögötti Szenvedés útja (Keresztút) mellett európai ritkaságnak számít a „Jézus dicsőséges útja”, amelynek stációit orosz katonák 1952-ben lerombolták, de jövőre felújítják. Egyházi személyek és hívek állítják: Máriaradna az a hely, ahol érezni a Szűzanya gondoskodását.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Máriaradna az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb búcsújáróhely volt, elsősorban a bánsági és a dél-alföldi hívek számára. Idézet Ha összehasonlítjuk Máriaradnát Csíksomlyóval, elmondhatjuk, hogy Máriaradnára nemcsak egy, hanem több nemzet hívei érkeznek.
Nem csak az egyházmegyéből: Magyarországról, Ausztriából vagy Németországból is nagyon sokan zarándokolnak ide. Ennek a helynek az a varázsa, hogy mindenki azt találja meg itt, amit szeret, amit keres”
– fogalmazott Reinholz András plébános a Krónikának. Több mint ötszáz évvel ezelőtt, 1520 körül épült a ferences szerzetesek első kápolnája a máriaradnai szőlőkben, azon a dombon, ahol a jelenlegi kegytemplom áll.
A kéttornyú templom és a hozzátartozó rendház 1767-ben készült el, és még abban az évben, pünkösd hétfőjén gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyéspüspök megáldotta. Felszentelésére azonban csak 1820 pünkösd hétfőjén került sor, amikor gróf Rudnay Sándor esztergomi érsek, Magyarország prímása konszekrálta, és a főpásztor végrendeletében azt kérte, hogy halála után a szívét a Szent Szűz közelében helyezzék örök nyugalomra.
Ő erdélyi püspök volt 1816-tól 1820-ig, amikor is a Szentatya kinevezte esztergomi érsekké. Mivel korábban több hónapot töltött Máriaradnán, nagyon megszerette a helyet, és az volt a kívánsága, hogy halála után a szívét hozzák ide, és itt őrizzék a kegykép közelében. Ez így is lett, itt található Rudnay Sándor szívurnája”
– tudtuk meg Reinholz Andrástól.
A kéttornyú bazilikát és a hozzá tartozó ferences rendházat 2013–2014-ben felújították, európai uniós és román kormánytámogatásból mintegy tízmillió eurót fordítottak rá. A restaurálás befejezése után a hely turisztikai vonzereje megnőtt. Azt megelőzően 1911-ben végeztek ilyen nagy horderejű munkálatokat a kegyhelyen, amikor a templom mindkét tornyát 30 méterrel megemelték, így most elérik a 67 métert.
A teljes cikk a Krónikán olvasható!
Kiemelt kép: Pataky Lehet Zsolt/Krónika
