Az Európai Parlament (EP) eljárási szabályzatának 156. cikke szerint a képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni. A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „jelenlévő” -ként kell rögzíteni. Az Elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő” -ként kell rögzíteni. E szabály jelzi, hogy a képviselőknek hivatalosak igazolniuk kell a távollétüket.
Az EP-képviselők számára nincs konkrétan meghatározva, hogy hány alkalommal ésmennyi ideig hiányozhatnak, illetve nincsenek lefektetve jogkövetkezmények.
Csak az EP-képviselők vannak ilyen kiváltságos helyzetben, mást állapít meg az uniós személyzeti szabályzat 60. cikke, melyszerint betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére. Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.
Amennyiben egy EP-képviselő nem jár be a munkahelyére, úgy az csak a kisebbik probléma, hogy munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, a nagyobb baj az, hogy nem tudja betölteni a képviselőség azon fő funkcióját, hogy az európai, és főként a magyar emberek érdekét képviselje és érvényesítse az EU-ban.
Az EP-listavezetők vitáján Magyar Péter bírálta Deutsch Tamást, hogy kevés szavazáson vett részt az EP-ben, és hangsúlyozta, hogy a TISZA-párt képviselői be fognak járni a munkahelyükre és képviselni fogják a választókat. Ennek ellenére már az első fontos alkalommal távol maradt az Alkotmányügyi Bizottság üléséről, ahol ő a testület 4. alelnöke. Ez ellentétes az általa tett ígéretekkel, és a választók becsapásaként értékelhető. A közvetett hatalomgyakorlást megtestesítő képviseleti demokrácia akkor felel meg a – Brüsszel által oly gyakran hangsúlyozott – jogállamiság által támasztott feltételeknek, ha a választott képviselők érvényre juttatják a népakaratot.
Morálisan elfogadhatatlan, ha egy EP-képviselő nem vesz részt a parlamenti munkában, mert ez ellentétes a közvetett demokrácia alapelveivel. A képviseleti demokrácia alapját a parlamentek jelentik, ahol a képviselőket a választópolgárok juttatják mandátumhoz. A nemzeti parlamentek analógiáján elindulva, az EP is egy népképviseleti szerv, ahol a politikusoknak Európa és a saját nemzetállamuk érdekét kell képviselniük, és a nekik bizalmat szavazók akaratának érvényesítésére kell törekedniük, hiszen, minden hatalom forrása a nép, a közhatalom – és annak gyakorlója – pedig csak akkor lehet legitim, ha rendelkezik megfelelő demokratikus felhatalmazással, népi legitimációval. Ez a felhatalmazás kötelezettséggel is jár: a képviselők a szavazóik jóvoltából ülnek az EP padsoraiban, ennek megfelelően a döntéseikkel is nemzettársaik akaratát kell szem előtt tartaniuk. Erre világít rá Magyarország Alaptörvénye (Alaptv.) is, amikor kimondja, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Hasonló deklarációkat fogalmaz meg az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikk (1)-(2) bekezdése is, mely szerint az EU működése a képviseleti demokrácián alapul és az EU szintjén a polgárok közvetlen képviselete az EP-ben valósul meg.
Bár az Európai Parlamenti Képviselők Feddhetetlenséggel és Átláthatósággal kapcsolatos magatartási kódexe kimondja az alapelveknél az 1. cikkben, hogy az európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során a képviselők irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: szorgalom, becsületesség, és a Parlament méltóságának és hírnevének tiszteletben tartása, összességében elmondható ugyanakkor, hogy az uniós jogszabályok, egyrészt a képviselői feladatok megfelelő ellátásának kötelezettségéről, illetve annak részleteiről rendkívül csekély mértékben szólnak, másrészt az igazolatlan távolmaradás esetére egyáltalán nem állapítanak meg anyagi jellegű szankciókat.
Forrás: alaptorvenyblog.hu
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
