Orbán Viktor Strasbourgban: Az unió helyzete ma sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt

Az Európai Uniónak változnia kell, és a magyar elnökség munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni. Azért vagyok itt, hogy bemutassam a magyar soros elnökség programját – mondta keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte: a magyar uniós elnökség középpontjában az európai versenyképesség javítása áll.

„2011 után másodszor látjuk el ezt a feladatot, a második magyar elnökség, és én személyesen is másodszor vezetem ezt a munkát, és a harmadik időpontja is be van írva a naptáramba már. Hiszen fontos az optimizmus” – jelentette ki Orbán Viktor Strasbourgban.

Hozzátette, a 2011-es időszak is válságos időszak volt, hiszen megvolt még az utóhatása a pénzügyi válságnak, akkor kellett kezelni az arab tavasz következményeit is. „Mégis azt mondhatom önöknek, hogy az Európai Unió helyzete ma jóval súlyosabb, mint 2011-ben volt. Mit látunk ma? Először is Ukrajnában, vagyis Európában dúl egy háború. Súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten, amelynek érezzük a hatásait.

A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket öltött. A biztonsági fenyegetések a schengeni térség megbénulásával és szétesésével fenyegetnek.

Ma éppen a svédek jelentették be, hogy a schengeni szabad mozgás szabályait fölfüggesztik” – idézte fel a kormányfő, aki szerint az uniós helyzet ma sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, mert az Európai Unió elveszíti versenyképességét. Kitért a Draghi-jelentésre, amelyben az szerepel, hogy Európát lassú agónia fenyegeti. De idézte Macron francia elnököt, aki néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy Európa meghalhat, mert kiszorul a piacairól.

„Magam is úgy látom, hogy az európai versenyképesség hanyatlása a legsúlyosabb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ez volt tehát a helyzet, amiben a magyar elnökség folytatja a munkáját. Az a feladatom, hogy az Európai Parlamentbe bemutassam, hogy mit javasol Magyarország ebben a helyzetben”

– fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont szerint ezeken a bajokon csak akkor lehetünk úrrá, ha változtatunk. Tehát az Európai Uniónak változnia kell, és a magyar elnökség munkájával ennek a változásnak akarunk a katalizátorai lenni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar elnökség az ország méreténél fogva problémákat vethet fel és tehet javaslatokat, hiszen Magyarország nem akkora, mint Németország vagy Franciaország. „Mi fölvetni tudunk problémákat, csak javaslatokat tudunk tenni, és az európai intézményeknek kell végül majd döntéseket hozniuk.

A mi munkánknak a középpontjában az európai versenyképesség javítása áll.

A gazdasági növekedésünk immár két évtized óta tartósan lassúbb, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé” – tette hozzá.

„Kereskedelmi részesedésünk csökken. Egy európai uniós vállalatnak kétszer-háromszor magasabb árat kell fizetni a villamos energiáért, mint egy amerikai vállalkozásnak, a földgázért pedig négyszer-ötször kell többet fizetnie. A mi vállalataink, az európaiak feleannyit költenek a kutatásra és a fejlesztésre, mint az amerikaiak” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint a migráció nem megoldás a demográfiai problémákra.

Orbán Viktor bejelentette: a magyar kormány azt akarja elérni, hogy november 8-án Budapesten informális ülést tartsanak az európai vezetők, akkor

fogadjanak el egy új európai versenyképességi paktumot.

Úgy vélte, egy ilyen paktummal elkötelezhetné magát minden európai vezető és ország egy hosszú távú ötéves, versenyképességet javító politika mellett ezek a következő elemekből állnának: az adminisztratív terhek csökkentése, a túlszabályozás csökkentése, megfizethető energiaárak, zöldiparpolitika, a belső piac megerősítése, áruk és szolgáltatások mozgását akadályozó korlátok felszámolása. „Javasoljuk a tőkepiaci unió megvalósítását, ugyanis ma

az európai emberek megtakarításai az Egyesült Államokban landolnak,

és az európai tőkepiac nem képes az európai emberek pénzét itt tartani Európában” – magyarázta Orbán Viktor, aki abszurdnak nevezte a kínai elektromos autókkal szembeni védővámokat.

A migráció kapcsán elmondta, hogy a magyar elnökség amellett áll ki, hogy az Európai Unió külső határait meg kell védeni. A frontországok védekezése egész Európát védi, az ő munkájukat el kell ismerni, és a védekezéshez támogatást érdemes nyújtani. „A magyar elnökségnek itt van egy javaslata, mégpedig hogy az Euro Summit csúcstalálkozójának mintájára vezessük be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét. Éppúgy, mint az eurózónához tartozó országok. Itt a schengeni zónához tartozó országok vezetői rendszeresen üljenek össze, és

ahogy az eurót menedzselik, ugyanúgy menedzseljük közösen a schengeni határokat is a legmagasabb politikai szinten”

– javasolta Orbán Viktor.

A magyar elnökség harmadik fontos témája a versenyképesség és a migráció után az európai biztonság és védelempolitika. „Lépéseket javaslunk az európai védelmi ipar megteremtése és a technológiai bázis megerősítése érdekében. Erről is november 7-én tárgyalunk Budapesten. Negyedik fontos pontja az elnökségünknek a bővítéspolitika” – mondta a kormányfő, aki úgy vélte, a Nyugat-Balkán országait Szerbia nélkül nem lehet integrálni.

A miniszterelnök szerint a magyar elnökség a mezőgazdaság területén is több javaslaton dolgozik, hogy „versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaságot tudjunk megteremteni. Ha ezt mind megvalósítjuk, akkor a magyar elnökség jelszava is valósággá válik: Make Europe Great Again (Tegyük naggyá Európát!)” – zárta a sajtótájékoztatóját Orbán Viktor.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b2) nemzetközi sajtótájékoztatót tart a magyar soros elnökség programjáról az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. október 8-án. Mellette Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselõcsoportjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció elsõ alelnöke (b3) és Havasi Bertalan, a kormányfõ sajtófõnöke (b).
MTI/Purger Tamás