Tóth Máté, Az energiajogász elnevezésű Facebook-oldalán cáfolta meg a világhálón terjedő ábra „félreértelmezését”, amit Magyar Péter is átvett és forrás nélkül megosztott. A Tisza-vezér szerint újabb mélyütés érte a magyar gazdaságot azzal, hogy „tegnaptól egész Európában nálunk a legdrágább az elektromos áram.”
A kontextus nélküli poszt, egy ábrát tartalmaz a másnapi tőzsdei áramárakról. Tóth Máté szerint
1. Mielőtt a szívünkhöz kapnánk: ezek NEM a lakossági villanyárak, a lakosság NEM tőzsdéről vásárol.
„A lakossági villany ára 9,39 eurocent/kWh, rendszerhasználati díjjal meg mindennel együtt. Prágában az 35,3 eurocent, Berlinben 39.”
Így az ábra megtévesztésre alkalmas.
2. Ugyan a cégek sem közvetlen tőzsdén, napi áron veszik a villanyt, hanem kereskedőktől, tipikusan éves meg kétéves szerződésekkel, illetve vannak akik közvetlen termelőtől, de ott már számít a tőzsdei ár.
Tóth Máté szerint ennek az az oka, hogy a kereskedelmi szerződésekből eltűnt a fixálás, ami elsősorban a kereskedelmi gyakorlat hibája.
„Ha úgy tetszik, ilyen a szabad piac, aki ezt szereti, mertháthiszen ezt mondta Ámerika meg az Unió, hát az most gyönyörködhet benne. Ha jól emlékszem valami tiszás nő, akit az Európai Parlamentbe is kiküldtek, pontosan több piacot és kevesebb hatósági árat akar. Na az ilyen” – írja.
Végül pedig
3. Legyünk világosak: szerintem nagyon bosszantó, hogy magas a másnapi napi tőzsdei átlagár, ám ez a sok megújuló miatt tud magas lenni, mert miattuk egy nap 90 euró és 800 euró közt tud hintázni a villany piaci ára, napszak- és időjárásfüggő módon.
Éppen ezért, aki „sokkal több zöldet akar – ezek a globalista újságírócskák ilyenek amúgy – nos az szokjon hozzá a drága téli meg éjszakai tőzsdei árakhoz, az ilyen meg még nagyobb napi hintázáshoz, ez pedig felfele rántja az átlagárat is, meg növeli a szórást is.”
Tóth Máté ennek kapcsán megjegyzi: hogy akinek mindez nem tetszik, „az meg támogassa Paks2-őt meg a gáztüzelésű erőműveket, a független aggregátorokat, rugalmassági szolgáltatásokat, keresletoldali választ, tárolókat, helyi energiaközösségeket, illetve a balanszírozott energiamixet – ezekről ugye nem szól a térkép.”
