Hangfelvételek tanúsága szerint a TISZA elnöke – egyebek mellett – „büdös szájúnak” nevezte híveit, a nyugdíjasokra pedig a „nyugdíjaskommandó” címkét ragasztotta, mindezt ráadásul igen sértő kontextusban tette.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Magyar Péter ezzel méltóságukban bántotta meg a magyar embereket, az idős honfitársaink sértegetésében pedig felvette a baloldali pózt, amelyben szinte „modus operandi” az idős honfitársaink sértegetése.
„A helyzet etikai szempontból mindenképpen aggályos. Ha egy politikai szereplő, lenéző, sértő módon nyilatkozik a saját választópolgárairól, az nemcsak hogy elvi problémákat vet fel, hanem a politikai kultúra és a demokratikus normák szempontjából is káros” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán, a a CÖF-CÖKA szóvivője, az EuCET főtitkára, majd így folytatta:
„Az, hogy valaki így beszél az őt támogató választókról – különösen egy olyan érzékeny és jelentős társadalmi csoportról, mint az idősek és a nyugdíjasok –, aláássa a politikai bizalom alapjait, ami az egész demokratikus működés szempontjából kulcsfontosságú”.
Ifj. Lomnici emlékeztetett, hogy a nyugdíjasokról történő kormányzati gondoskodás anyagi alapja a kiszámítható nyugdíj biztosítása és a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, illetve, hogy a Fidesz 2010 után új szövetséget kötött a nyugdíjasokkal, visszaépítette a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, valamint a nyugdíjasok járandósága folyamatosan követi az inflációt, így biztosítva a nyugdíjak értékállóságát. Ugyanis, ha az infláció meghaladja a tervezett mértéket, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat, ezt törvény garantálja. Fontos intézkedés a nyugdíjasok biztonsága érdekében a nyugdíjprémium, amelyet a kormányzat egy bizonyos szintet meghaladó gazdasági teljesítmény esetén juttat az idős korosztálynak.
További kedvezmény a nyugdíjasok felé, hogy a nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulhatnak.
„A nyugdíjasok, azon honfitársaink anyagi megbecsülése, akik egy életet végig dolgoztak elengedhetetlen erkölcsi és jogi kötelessége is egy államnak. Magyarország Alaptörvénye is tételesen említi a nyugdíjasokat, a XIX. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő” – mutatott rá az alkotmányjogász.
A KSH 2024 év eleji adatai szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott. Tehát öregségi nyugdíjban 1 millió 841 ezer ember részesül.
„Ez azt jelenti, hogy politikai stratégiai szempontból is hatalmas hiba a nyugdíjasok becsmérlése,
hiszen meghatározó választói rétegről beszélünk, ráadásul számos kutatás bizonyítja, hogy az idősek a legaktívabb választói réteg” – tette hozzá.
Az, hogy egy politikus „büdös szájúnak” nevezett embereket, a választók iránti tisztelet hiányára utal, valamint arra, hogy felsőbbrendűnek tartja magát az állampolgárokhoz képest, mutatott rá Lomnici, hozzátéve: Magyar ugyanannak a baloldali elitnek a része, amely nem a nép, hanem a globalista nagytőke érdekét szem előtt tartva politizál.
„Azokat a választópolgárokat, akikről ilyen stílusban beszél(t), emberi méltóságukban sérti meg – ami a Nemzeti Hitvallás alapján az emberi lét alapja. Az Alaptv. II. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen és ahhoz minden embernek joga van. Az emberi méltóság megsértésére a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása sem irányulhat. Az emberi méltóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a személyiségi jogok körében védelmezi. A Ptk. 2:42. § (2) bekezdése kimondja, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani”.
Lomnici emlékeztetett: a Magyar Társadalomkutató Kft. októberi felmérése alapján
a magyarok többsége önteltnek és agresszívnek tartja Magyar Pétert.
A konkrét elemzés így szól: „Magyar Péterhez elsősorban negatív tulajdonságokat kötnek a válaszadók, azok közül is leginkább az öntelt (58%) és az agresszív (51%) jelzőket. A Magyar Társadalomkutató felméréséből az is kiderül, hogy a magyarok kevesebb, mint harmada tartja csak megbízhatónak Magyar Pétert.”
Felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e baloldali „hagyományról”, amikor a választópolgárok, netán a nyugdíjasok tárgyiasításáról vagy megalázásáról van szó? Gondolhatunk itt Raskó György agrárközgazdászra, akit Magyar Péter korábban közeli barátjának nevezett, és aki a nyugdíjas szavazók várható elhalálozásáról értekezett. Lomnici ezzel kapcsolatban kijelentette:
„A baloldalon szinte modus operandi az idős honfitársaink sértegetése. Márki-Zay Péter a 2022-es kampányban azt mondta, pontosabban
így gyalázkodott: »Milyen a tipikus Fidesz szavazó? 65 évesnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van«.
Márki-Zay az alábbiakat is kijelentette választási kalkulációjában: a Fideszre szavazók száma egyre csökken, ugyanis a Fideszre az idősebb korosztály szavaz, akiket megtizedel a Covid. Fleck Zoltán, a baloldali ellenzék egyik főideológusa korábban felvetette, hogy a nyugdíjasoknak nem kellene beleszólniuk a jövőt érintő ügyekbe, megkérdőjelezve ezzel választójoguk létjogosultságát. Fleck szerint még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák: »miért a nyugdíjasokra bízzuk a 30 év múlva bekövetkező katasztrófát?« – tette fel a kérdést egy interjúban az ELTE Jogi Karának egyetemi oktatója. A momentumos Kádár Barnabás is a nyugdíjasok szavazati jogának megvonását javasolta, mondván, hogy döntéseik következményeit a fiatalok szenvedik meg.
A baloldal a megosztásra játszik, társadalmi csoportokat akar – nemzetközi mintára –összeugrasztani azzal, hogy ellentéteket szít,
és egyik csoportot a másik ellen próbálja hergelni (pl. a fiatalokat az idősek ellen), valamint nem képviseli azt a nemzeti egységet, amiről az Alaptv. Nemzeti Hitvallása is ír, miszerint »mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk«” – sorolta az alkotmányjogász.
Az ellenzéki sajtó is előszeretettel alázza meg az idősebb korosztály méltóságát.
Gulyás Balázs, a Magyar Hang újságírójaként „tanulatlan, vidéki idős embereknek” nevezte a polgári oldal támogatóit, míg a régi Index – azóta Telexhez átigazolt – munkatársai korábban fotókkal ellátott bejegyzéseikben gyalázták összehangoltan az időseket. Mivel a megszólalások túlnyomó része a stílusuk miatt alkalmatlan az idézésre, így csak a „legenyhébb” vélemény citálható annak szemléltetésére, hogy voltaképpen milyen véleménnyel van a progresszív sajtó az idősekről: „arcom, amikor az elsőosztályú kocsiban sem sikerült megúszni a pörköltzabáló nyanyát” – szól az egyik nagyívű, „közírói hivatáshoz méltó” bejegyzéshez fűzött kísérő szöveg.
A magyar baloldal és a balliberális sajtó gerontofób viszonyulása a nyugdíjas állampolgárokhoz nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem előbbiek társadalmi rendeltetésével is teljes mértékben ellentétes.
„A szépkorúak szándékosan negatív fényben történő folyamatos feltüntetése, az ellenük való uszítás és az irányukba tanúsított fenyegetések (pl. a szavazati jog megvonása) ugyanis beláthatatlan károkat okoznak a társadalomban, egyben ellehetetleníthetik a generációk közötti együttműködés minden lehetőségét.
Mindezt pedig kizárólag azért, mert a megélt tapasztalataik alapján ez a korcsoport kritikusabban gondolkodik és viszonyul az élet különböző dolgaihoz – pl. érthető okokból kifolyólag éppen a baloldalhoz –, illetve más értékeket tisztel, mint amelyeket a progresszív ideológiák oktrojálni kívánnak a 21. század társadalmaira. Mindez pedig bőven elegendő az ellenzéknek, hogy újra és újra méltóságában sértse meg közel 2 millió honfitársunkat” – emelte ki a CÖF szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy mit árul el egy politikusról az, ha az egyébként komoly problémát jelentő elvándorlásra az a válasza, hogy vegyenek helyettük újakat a nagyszülők, Lomnici Zoltán a következőket válaszolta: egy politikus, aki a kivándorlás problémájára azt a választ adja, hogy a nagyszülők „vegyenek helyettük újakat”, bagatellizálja a helyzetet, és
nem kínál valódi megoldást, hanem inkább csak a kormányt kritizálja – alternatíva és megoldási javaslat felkínálása nélkül.
A KSH adatai szerint 2015-ben 32.852 magyar állampolgár vándorolt ki hazánkból, míg 2023-ban ez a szám 35.736 volt, ez nem olyan drasztikus növekedést jelent, mint amit a hazánkba visszatérők számában tapasztalhatunk. 2015-ben 14.810 Magyarországon született visszavándorló érkezett haza, míg 2023-ban ez a szám 23 866 volt.
Emellett a Magyarországon született visszavándorlók száma drasztikus növekedést mutat 2010-2023 között.
A valóság az, hogy a kivándorlás által manapság már inkább az ún. bevándorlóországok érintettek, Svédországból távozók száma idén – fél évszázados távlatban először – várhatóan magasabb lesz, mint a bevándorlóké – közölte korában a svéd bevándorlásügyi miniszter Maria Malmer Stenergard. A svéd nemzeti statisztikai intézet előzetes adatai szerint idén az év első öt hónapjában a kivándorlás nagyobb volt, mint a skandináv országba történő bevándorlás.
Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) szóvivője
Forrás: MTI/Soós Lajos
