Az előző részekben bemutattam az elhízással kapcsolatos riasztó globális és hazai adatokat, általános iránymutatást adtam arról, hogyan étkezzünk megfelelően, majd kitértem a konyhasóbevitel kockázatára, káros voltára. Ebben a részben tovább folytatom annak bemutatását milyen módokon tehetünk többet egészségünkért, különös tekintettel a mozgás, sportolás szerepére.
Erről a témáról természetesen tengernyi szakirodalom érhető el, így a következőkben néhány kevéssé ismert összefüggésre szeretnék koncentrálni.
Legelőször szokásos módon egy tévhitet szeretnék eloszlatni.
Vannak, akik azt hirdetik vagy hiszik, hogy ha sportoltunk vagy mozogtunk egy keveset, akkor aztán annyit ehetünk, amennyit csak akarunk.
Nos, sajnos ebből a szempontból ki kell, hogy ábrándítsam az olvasót.
Önmagában mozgással ugyanis elég nehéz fogyni. Azt tudjuk, hogy különböző mozgásformáknál nagyjából mennyi kalóriát éget el a szervezet. Ez azonban egy sokváltozós egyenlet. Függ a nemtől, kortól, az alap testsúlytól, és jelentős mértékben a mozgás intenzitásától.
Például futás során testünk egy kilométer megtétele során testtömegtől függően, tehát testtömeg kilogrammonként átlag 1 kalóriát éget el. Vagyis 70 kilogramm súlyú futó 1 kilométeren 70 kalóriát használ fel. Ez kényelmes 30 perces futással nagyjából 240 kalóriát jelent (ami fél liter sör vagy üdítő kalóriatartalma…). Jógával ugyanennyi idő alatt ennél kevesebb, 120 kalória égethető el.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy 1000 kalória elégetése pedig a nap végére 13 dkg fogyást eredményez, akkor az adatokat behelyettesítve azt látjuk, hogy 1 kg fogyáshoz, körülbelül 100 km-t kellene futni.
Látható tehát, hogy önmagában a sport akkor elég a fogyáshoz, ha ezt nem követi túlzott energiabevitel.
Ennek ellenére a mozgás és sport szinte nélkülözhetetlen a jó egészség fenntartásához, a megfelelő életmódhoz.
Nézzük a tényeket. Az, hogy a sport növeli az izomtömeget és csökkenti a zsírlerakódást talán közismert. Jótékony hatással van a vérnyomásra és javítja a szénhidrát-anyagcserét is.
Immunerősítő hatása is van, és erre már tudományos bizonyítékaink vannak. A testmozgás fokozza a fehérvérsejtek termelődését, aktívabbak, gyorsabbak lesznek a szervezetünket védő sejtek. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a rendszeresen sportolók kevesebb felső légúti fertőzést kapnak el, s az is rövidebb ideig tart náluk.
Ugyanakkor az talán nem köztudott, hogy a mozgás nemcsak a fizikai egészséget védi, hanem lelkileg is pozitív hatása van.
A sport a különféle agyi ingerület átvivő anyagok, úgynevezett neurotranszmitterek (dopamin, szerotonin, endorfin) koncentrációjának jótékony változtatása révén
hangulatjavító, szorongásoldó hatást fejt ki. Igazoltan javítja az alvás minőségét és hosszát. Serkenti a gondolkodást, elősegíti a társas kapcsolatok megélését, javítja a koncentrációképességet, sőt karban tartja a memóriát is.
Emellett növeli az önbizalmat és csökkenti a stresszt, a mellékvese kéreg hormon, a kortizol szintjének befolyásolása révén. Önfegyelemre nevel, növeli a kreativitást, sőt még az időskori elbutulás a demencia is jelentősen csökken azokban, akik rendszeresen mozognak.
Pár mondatban az egészséges táplálkozásról, orvosi szemmel 2. rész
És minél hamarabb kezdjük meg az egészségtudatos nevelést annál jobb.
A sportoló gyermekeknek későbbieben kevesebb testi és lelki betegséggel kell szembenézniük, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Ezért van nagy jelentősége a bevezetett mindennapos testnevelésnek, hiszen így már fiatal korban megkezdődhet az egészségtudatos nevelés.
Mint a fentiek során láttuk a sport, mozgás nagyban hozzájárul testi és szellemi egészségünk megőrzéséhez. És hogy milyen mozgásformát választunk szinte mindegy. Már az is előrelépés, ha autózás helyett közeli utakra gyalog megyünk, Sosem késő elkezdeni, csak elhatározás kérdése és jobban fogjuk érezni magunkat. Rajta!
A hivatkozott tanulmányok a szerzőnél érhetők el.
Szerző: Dr. Temesszentandrási György
Fotó: Pixabay
