Jó mulatság, férfimunka volt, üzente a kormányfő.

Hatalmas sikerrel záruló félévnek minősítette Magyarország európai uniós elnökségét Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben.

A kormányfő az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján adott sajtónyilatkozatában elmondta, rá kell ütni a pecsétet az elmúlt fél évben végzett munkára.

Mint mondta, minden nyugat-balkáni ország előrement, van, aki hétmérföldes csizmával lépett előre.

Nincs olyan ország, amelyik ne élvezte volna a munkánk előnyét, és ha ideszámítom a schengeni térséget is, akkor pedig ez egy hatalmas sikerekkel záruló félév – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: most csak annyi kell, hogy ráüssük a pecsétet, és azt mondjuk, hogy jó mulatság, férfimunka volt.

A miniszterelnök a magyar gazdaság állapotával kapcsolatban azt mondta, 2010-hez mérjük magunkat.

Mint mondta, mindig a 2010 előtti teljesítményt vetik össze a mostanival, „és azt látjuk, hogy ez egy egész más, sokkal modernebb ország lett, és ennek örülünk”.

A kérdésre, hogy szerinte rendben van-e a gazdaság, azt felelte, hogy az „sosincs rendben, a gazdaság egy olyan bicikli, amit mindig tekerni kell, másképp eldől”.

Az ukrán gázvezetékkel kapcsolatos kérdésre, illetve arra, mit tervez a magyar kormány, a miniszterelnök azt mondta, dolgoznak rajta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke egyaránt az Európai Unió bővítéspolitikáját méltatta szerdán Brüsszelben, kiemelve, hogy az EU bővítése mind az uniós tagállamok, mind pedig a csatlakozni kívánó országok számára jelentős előnyökkel jár.

A politikusok az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját követő közös sajtótájékoztatójukon rámutattak arra, hogy az utóbbi években a bővítéspolitika új lendületet kapott, hozzátéve, hogy a csatlakozás előtt álló, még meglévő akadályok lebontásán közösen fognak dolgozni.

A mai csúcstalálkozón világossá vált, hogy az Európai Unió és a Nyugat-Balkán ugyanabba az európai családba tartozik – szögezte le Costa, emlékeztetve arra, hogy minden egyes ország, amely már csatlakozott az EU-hoz, fellendülésen ment át. Ez Európa ígérete a gazdasági jólétre – fogalmazott.

Costa aláhúzta továbbá, hogy a bővítés emellett geostratégiai befektetés is a békébe, a stabilitásba és a biztonságba, a nyugat-balkáni térség országaiban élők pedig az elkövetkezendő tíz évben meg fogják tapasztalni a gazdasági fejlődés előnyeit, a többi között új munkahelyek formájában is.

A csatlakozási folyamattal összefüggésben leszögezte: továbbra is a „szakaszos és fenntartható” reformokra kell összpontosítani a csatlakozni kívánó országokban. Mint mondta, az utóbbi években jelentős fejlődést tapasztaltak a térségben, elsősorban Montenegró és Albánia részéről.

Ki kell használnunk a pillanatot és meg kell teremteni minden szükséges feltételt a bővítésre – jelentette ki, hozzátéve: a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van.

Ursula von der Leyen rámutatott arra, hogy az utóbbi évek kihívásai – a koronavírus-világjárvány, valamint az ukrajnai háború – felgyorsították a bővítési folyamatokat. Már nem elég egyszerűen nyitva hagyni az ajtót a csatlakozni kívánók számára, aktívan közelebb is kell hoznunk őket magunkhoz – jelentette ki.

Mint mondta, a nyugat-balkáni államokkal két prioritást szem előtt tartva folytatják az együttműködést, az egyik maga az EU-s bővítés, a másik pedig ezen országoknak az EU-s piacba történő fokozatos integrációja.

A bővítésre kitérve von der Leyen kiemelte, hogy a héten a többi között újabb három bővítési fejezetet sikerült lezárni Montenegróval, megnyitották a külkapcsolatokról szóló klasztert Albániával.

A bővítés működik, ezt a történelem bizonyítja – szögezte le, példaként pedig az 1995-ös, valamint a 2004-es bővítéseket említette, amelyek az EU-t erősebbé tették.

Figyelmeztetett mindazonáltal, hogy a siker nem pusztán a felkészültségen múlik; mint mondta, mindkét félnek felkészültnek kell lennie. A jövőbeni tagállamoknak fel kell készülnie a tagsággal járó felelősségekre, az EU-nak pedig szintén fel kell készülnie „a kibővült családra”.

A geopolitikai helyzetre való tekintettel megduplázzuk erőfeszítéseinket ama tekintetben, hogy fejlődni akaró partnereinknek támogatást nyújtsunk – jelentette ki, példaként a 2020-ban elfogadott, a nyugat-balkáni régiót 30 milliárd euróval támogatandó tervet emelve ki.

Mint mondta, a növekedési terv közelebb hozza az EU-hoz a nyugat-balkáni országok gazdaságát, amely jelenleg az uniós átlag 35 százaléka.

Von der Leyen méltatta továbbá a nyugat-balkáni országok egymás között ápolt gazdasági kapcsolatainak mélyülését és mindkét vezető egyetértett abban, hogy segíteni kell ezen államokat abban is, hogy elsimítsák az egymás közötti ellentéteket.

MTI

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (az elsõ sorban középen, b7) az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. december 18-án.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán