Az év elejétől újabb, a tisztességes üzleti kapcsolatokat elősegítő szabályok javítják a kisgazdaságok és a termelők pozícióját a felvásárlókkal szemben.

A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát.

Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását.

E körben a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma kapcsán kiindulópont, hogy tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

– az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
– a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;
– indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
– a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

A jogszabály alapján a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

– azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
– a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
– az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

Fontos rögzíteni, hogy az Agrárminisztérium a jogszabályok által biztosított átláthatóság alapján, felléphet a tisztességtelen szőlőfelvásárlási gyakorlatok ellen, és adott esetben a GVH-hoz fordulthat, továbbá jogszabály-módosításokat kezdeményezhet a termelők védelme és a piac tisztességes működésének biztosítása érdekében.

Év elejétől újabb, a tisztességes üzleti kapcsolatokat elősegítő szabályok javítják a kisgazdaságok és a termelők pozícióját a felvásárlókkal szemben, áll a szaktárca közleményében.

Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomagnak köszönhetően 2025. január 1-jétől szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések is a gazdálkodók felé, illetve bizonyos esetekben a termelőket ki nem fizető felvásárlók többé nem foglalkozhatnak felvásárlással.

Az Agrárminisztérium szándéka az, hogy egyértelmű és a termelők pozícióját védő szabályok között működjenek a felvásárlási folyamatok. A törvénycsomag fontos összetevői a termelés és a teljesítés során megfogalmazódó kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Életbe lép egy új, termeltetői együttműködésnek nevezett jogintézményre vonatkozó szabály is, amely a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma – áll az agrártárca közleményében.

Miközben a mezőgazdaság Franciaországtól kezdve Dánián át a lengyelekig mindenütt nemzeti ügy, a magyar ellenzék nem így tekint rá, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a nemzeti kormány helyi és országos szinten az EU-s forrás-transzferekkel, a gazdaságélénkítés különböző eszközeivel, kiszámítható jogi szabályozással és számos további eszközzel támogatja az agrárszektort.