Lesz itt egymillió forintos átlagbér – erősítette meg a kormányfő, aki gazdasági kérdésekről, valamint a Budapestre érkező nyugati világ csúcstalálkozójáról is beszélt is beszélt a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában.
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról. Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök jelentésében azt írta, hogy ha sürgősen nem csinál valamit az Európai Unió, akkor az egész európai gazdaság megfeneklik.
Jól látható, hogy nem egy sajátos magyar nézőpontról van szó, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem őszinte pillanataikban a vezetők által is bevallott, osztott véleményről
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy a francia elnök kulcsszerepet játszik egy versenyképesebb európai gazdaság kialakításában.
„Most már nem a magyarok az egyetlenek a tömegben, akik látják, hogy a király meztelen, most már egyre többen vannak”
– fogalmazott.
Csúcstalálkozók mindenfelé
A kormányfő felhívta a figyelmet „a keleti és a nyugati világ” csúcstalálkozóira. Előbbit nemrégiben a BRICS-vezetők tartották Kazanyban, november 7-én azonban Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója. Két rendezvény követi egymást két napon, elsőként az Európai Politikai Közösség találkozója, majd rá egy napra az unió 27 országának vezetői találkoznak Budapesten. A francia elnökkel párizsban folytatott keddi tárgyalásán a november 7-i rendezvény került a fókuszba, amely szavai szerint a „francia elnök gyermeke”.
Magyarország nem csak a helyszínt adja a találkozóhoz, hanem a „szellemi tartalom” kialakítását tekintve is házigazdaként viselkedik, ráadásul a téma az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz. Külön érdekesség, hogy az alkalomra két nappal lesz az Egyesült Államok elnökválasztása után kerül sor, ami a miniszterelnök szerint új helyzetet teremthet a világban.
Magyarországnak a saját útját kell járni
Orbán Viktor kijelentette, hogy 2025-ben „fantasztikus évet fogunk csinálni” a magyar gazdaságban. A gazdasági semlegesség modelljét magyarázva elmondta, hogy Magyarország nem teheti meg, hogy kinéz egy sikerpéldát és azt lefordítja, hanem „saját utat kell járnunk”, különben elsodornak az európai gazdaságot sújtó nehézségek. A keleti modell kultúrálisan nem alkalmazható, így össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, amely Magyarországra szabható. „Át kell venni mindent ami jó nyugatról és keletről is” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a gondolkodásmódot rejti a semlegesség politikája.
Magyarországnak joga van a saját gazdaságpolitikához, amelyhez csak képesség és bátorság kell
– jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy látja, hogy a hidegháborús gondolkodás megjelent a gazdaságban is.
„Nem csak a biztonság területén építenek konfliktust, hanem a gazdaságban is”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugatiak a gazdaságban is háborúzni akarnak. Bár úgy látszott, hogy az orosz-ukrán háborúban sincs mozgástér, ennek ellenére Magyarország kimaradt, így szavai szerint az „elhibázott, rossz gazdaságpolitikából is ki lehet maradni”. Hangsúlyozta, hogy ebben Mark Rutte új NATO-főtitkárral is egyezségre lehetett jutni.
Magyarország kavics az EU cipőjében
A miniszterelnök szerint kényelmesebb lenne a nyugatiaknak, ha Magyarország, amely kavicsként viselkedik az Európai Unió cipőjében, változtatna a politikáján. A kormányfő emlékeztetett a legutóbbi uniós meghallgatásra, amikor – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a Manfred Weber és Ursula von der Leyen készítette tervet belemondták a magyarok arcába, hozzátéve, hogy „vége van”.
Nekik bábkormány kell, beszéljünk egyenesen. Minden birodalom ilyen, a szovjetek is ilyenek voltak, nem?
– mondta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy „jawohl” (igenis – a szerk.) kormányt szeretnének Brüsszelben. A kormányfő kijelentette, hogy a magyaroktól ez nem várható el, ugyanis nem akarnak bábállamot látni a független ország helyett.
Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek vitái vannak Magyarországgal a gazdaságpolitikáról. A kormányfő kigyűjtötte az uniós gazdasági követeléseket, amelyek között említette a magasabb adók igényét, közben a „multijaikra” kivetett adókat visszavonnák. Ide sorolta a rezsicsökkentés elleni „folyamatos támadást”, emellett Brüsszelben nyugdíjreformot sürgetnek, ami a kormányfő szerint lényegében a 13. havi nyugdíj eltörlését jelentené. A miniszterelnök hozzátette, hogy az unióban az agrártámogatások csökkentését is szorgalmaznák.
Ha enged a magyar kormány, ha egy bábkormány van Magyarországon, akkor nem az a kérdés, hogy ki a miniszterelnök, hanem hogy milyen következményei lesznek ennek az emberekre nézve. Ezek súlyos dolgok. Aki ma a brüsszeliekkel összeszűri a levet, az ezeket a programokat fogja végrehajtani, akár mit is mond, mert a gazdái most még simogatják a fejét – a kutyus fejét ilyenkor, a buksit megsimogatják –, de ha sikerül a bábkormányt hatalomba juttatni, akkor jönnek az utasítások és végre kell hajtani amit Brüsszel akar. Brüsszel időnként akar jó dolgokat és rossz dolgokat. Ezek rossz dolgok
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ma olyan kormányunk van aki a jó dolgokat megcsinálja, a rossz dolgokat pedig visszautasítja”.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
