A kormányfő pénteken reggel rendhagyó módon Brüsszelben adott interjút a közrádiónak.
Semmilyen provokációnak nem szabad felülni, háborús időkben a legfontosabb a stratégiai nyugalom. Egy olyan ország, amely bajban van, amely területének 18-20 százalékát elfoglalták, szétlőtték energetikai infrastruktúráját, amelyben özvegyek és árvák százezrei vannak, annak az országnak a vezetője időnként tesz ingerült nyilatkozatokat – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A miniszterelnök rámutatott: „futott még egy kört” a békemisszió ügyében. Emlékeztetett, hogy a minap egyeztetett Törökország vezetőjével, ugyanis a törököket mindkét háborúzó fél olyannak tekinti, akivel hajlandóak egyeztetni.
„Ha egy hosszabb és tartós tűzszünetre sem hajlandóak a felek, legalább legyen egy karácsonyi tűzszünet. Ezt szorgalmazom, ezért megpróbálom tető alá hozni, hogy az ortodox karácsonykor legyen egy néhány napos tűzszünet és egy nagyszabású fogolycsere. Miután itt két-három napról van szó, a tűzszünettel kapcsolatos stratégiai ellenvetések érvényüket vesztik, hiszen ennyi idő alatt nem lehet nagy csapatmozgásokat végezni. Egy karácsonyi tűzszünet azt bizonyítaná, hogy sikerülhet békét teremteni Európában. Ezen dolgozom” – mondta Orbán, hozzátéve: az orosz elnököt sikerült rávennie, hogy fontolja meg ezt az indítványt.
„A nyáron egyik félben sem volt meg a fogadókészség, most már legalább az orosz fél átgondolja” – tette hozzá.
„Két fontos esemény zajlik párhuzamosan: az egyik, hogy a fronton az erőviszonyok folyamatosan változnak az oroszok javára, az ukránok kárára. Az ukrán elnök hisz abban, hogy ez megváltozhat. Persze, mindenkinek a saját dolga, miként tekint a realitásokra. A másik fontos esemény, hogy Washingtonban hamarosan változások lesznek, ami Európának jó lesz és a békéhez is közelebb fogunk kerülni. MIndez minket, magyarokat is arra késztet, hogy átgondoljuk a viszonyulásunkat, hiszen ha nagy változások jönnek, mi nem viselkedhetünk ugyanúgy, mint eddig” – hangsúlyozta Orbán az EU-csúcs kapcsán, ahol
mindenki azt hangoztatta: a háborús konfliktust Európa egyedül nem tudja megoldani.
„A nemzeti vezetők érzik, hogy a dolgok a béke felé mennek, a háborút le kell zárni, lehetővé kell tenni, hogy Európa ismét elinduljon a fejlődés útján, amit nehéz úgy megtenni, hogy az EU peremén háború dúl. A háború lezárása elsőrendű európai gazdasági érdek is. Az embereknek elege van a háborúból, inflációból, gazdasági szankciókból, fejlődést szeretnének látni. Az európai intézményekben azonban ez nem látszik, ott újabb határozatokat hoztak, hogy minden maradjon a régiben, támogassuk a háborút, a gendermarhaságokat. A legnagyobb problémák ma Brüsszelben vannak, ez ezekből a dokumentumokból is látszik” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök rámutatott: abból a pénzből, amit eddig az EU Ukrajnának adott, megoldható lett volna a migrációs válság, Európa katonai képességeinek javítása, a nyugat-balkáni országok felzárkóztatása. „Ezek hatalmas összegek, amelyekkel csodákat is lehetett volna tenni” – mutatott rá.
A legújabb EU-paktumban az is szerepel, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az unióba, erre viszont minden, jelentős mezőgazdasággal rendelkező ország negatívan reagált – mondta el Orbán Viktor.
A Patrióták között számos olyan állam képviselője ott ül, amelyek érzékenyek a mezőgazdasági kérdésekre. A Soros-féle hálózatnak két főhadiszállása volt: az egyik az USA, a másik az EU. „Ez a hatalmas világerő kiszorul Amerikából, most Brüsszelbe vonul vissza. Az a kérdés, hogy a Patrióták, akik ellenzik mindezt, tudnak-e többséget szerezni, hogy innen is kiszorítsuk ezeket a hálózatokat. Ezen dolgozunk” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség több olyan gondot oldott meg, amelyeket korábban évekig, évtizedekig nem sikerült és ezt az ellenfelek is elismerik.
Ursula von der Leyen: Az uniós magyar elnökség sok eredményt hozott
„Azt a rengeteg munkát, amit befektettünk az uniós elnökségbe, osztatlan elismerés övezi” – emelte ki a kormányfő, majd felsorolta az eredményeket: Románia és Bulgária schengeni tagságának rendezése, a Nyugat-Balkán EU-hoz való közeledésének előmozdítása, a belső, európai ügyekben pedig a versenyképesség visszaszerzésére irányuló kísérlet.
„Ha azt akarjuk, hogy az európai emberek jobban éljenek, a versenyképességet kell javítani. A hogyanról eddig nem volt megállapodás, most viszont van egy akcióterv a versenyképesség helyreállítására és ezt mi hoztuk össze” – mondta Orbán, majd hosszan sorolta a magyar uniós elnökség eredményeit.
„Megszoktuk, hogy a politika ma már egyre inkább beszéd és kommunikáció, a magyar elnökség viszont visszaadta mindenkinek a hitét abba, hogy a belpolitikában és külpolitikában a munkának egyaránt van eredménye” – emelte ki Orbán Viktor.
A magyar kormányfő szerint egy probléma megoldásához meg kell nevezni azt a gondot. „Brüsszel egy olyan léghajó, amely elszakadt a valóságtól, amelyben élünk, olyan nyelvezetet használ, amellyel a valóság nehezen írható le. A magyar elnökségnek köszönhetően az európai politika közelebb került a valósághoz” – hangsúlyozta a kormányfő.
A jövő évi költségvetés elfogadása kapcsán Orbán Viktor méltatta Matolcsy György jegybankelnököt, aki márciusban távozik posztjáról. Emlékeztetett, hogy Matolcsyt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter váltja. „Az új költségvetésben benne van a Nagy Márton-féle új gazdaságpolitika, márpedig ő az az ember, aki meg is csinálja, amit vállal” – emlékeztetett Orbán Viktor, aki abban reménykedik, hogy a büdzé szakmailag megalapozott és jó költségvetés lesz.
A legfontosabb, hogy azonnal repülőrajtot vegyünk januárban – ez a siker kulcsa, hangsúlyozta Orbán Viktor.
…
