Az Alapjogokért Központ „StopGender – gyermekvédelmi népszavazás” címen tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, Nyugat-Európában már nem lehet szabadon beszélni a genderkérdésről, de a magyarok még népszavazáson is elmondhatják erről a véleményüket.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője ismertette intézetük legújabb közvélemény-kutatási adatait, amelyekből megállapítható, a magyar társadalom a genderkérdést illetően egyre inkább azonos állásponton van.
Az Alapjogokért Központ áprilisban és novemberben ugyanazt a két kérdést tette fel. Az egyik kérdésre, miszerint a biológiai nemünk velünk született tulajdonság-e, fél évvel ezelőtt a válaszadók 67 százaléka válaszolt igennel, míg novemberben 72,2 százalék. A másik kérdésre, miszerint csak két nem létezik-e, tavasszal a válaszadók 66 százaléka válaszolt igennel, míg novemberben már 73 százalék.
– Míg tavasszal kétharmados volt az egyetértés, ma ez már a háromnegyedhez közelít – összegezte Párkányi Eszter az adatokat. Hozzátette, az Alapjogokért Központ évek óta foglalkozik a genderkérdéssel és annak társadalomra, politikára gyakorolt hatásaival, Magyarországon elsőként hívták fel a figyelmet arra, hogy az isztambuli egyezmény a gender propaganda trójai falova.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a genderideológiát úgy jellemezte, hogy az „egyszerre nagyon ügyes és rettenetes.”
– Ha egy nőt valaki csinosnak nevez, akkor azt szexizmusnak minősítik és elítélik, miközben pozitívnak állítják be azt, amikor a gyermekek körében a legaberáltabb szexuális viselkedési formákat népszerűsítik. A magyar Országgyűlést vádolják azzal, hogy a gyermekvédelmi törvény egy kalap alá vette a pedofíliát és a genderelméletet, pedig pont a genderideológia szexualizálja a gyermekeket az LMBTQ-tartalmak népszerűsítésével – fejtette ki.
A cikket teljes terjedelmében, a Demokratában, itt olvashatja el.
Nyitó képünkön Párkányi Eszter, fotó alapjogokert.hu
