Történelmi dokumentumsorozat indul Borvendég Zsuzsanna művei alapján, Vörös polip címmel az M5 kulturális csatornán szombat este. A dokumentumsorozat Magyarország megszállását, a kommunista diktatúra kiépítését, majd az ötvenhatot követő váltást, illetve a külkeres hálózat kialakítását, megerősödését járja körül. A műsor házigazdái Borvendég Zsuzsanna történész, szakértő, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Az impexek kora és A hálózat pénze című művek szerzője, és Mező Gábor újságíró, kutató.

műsor bemutatja a moszkvai, szovjet mintán alapuló hálózat felépítését, a külkereskedelmi terület fontosságát, az ÁVH-s tisztekből lett bizalmi emberek munkáját, az átlagembernek átjárhatatlan vasfüggönyön létrehozott „kapukat”. Foglalkoznak olyan hírhedt vállalatokkal, amilyen az Interag volt, amit a politikai rendőrség korábbi embere vezetett. Feltárják, hogyan vett részt Magyarország a nemzetközi terrorizmus támogatásában, hogyan csempésztek hadifelszerelést innen olyan arab országokba, mint például Líbia. A történelmi dokumentumsorozat utánajár annak is, hogyan építették fel a nyugati, illetve a magyarországi sajtóban a „legvidámabb barakk” legendáját. Hogyan kötött ehhez háttéralkukat maga Kádár János olyan nyugati üzletemberekkel, amilyen Cyrus Eaton volt. Tényekre támaszkodva dolgozza fel az impexek történetét, illetve azt, hogyan sikerült folyamatosan veszteségesen működniük úgy, hogy azzal az állítólagos „ellenségek”, a nagy nyugati cégek járjanak jól. A sorozat hatásos módon, időnként megrázó, máskor meglepő játékfilmes jelentekkel segíti a megértést, miközben hű marad a valósághoz. Szintén a befogadhatóságot könnyítik az állandó helyszínek, ahol a szakértők megszólalnak, és a grafikák, amelyek vizuálisan segítenek abban, hogy a néző fel tudja dolgozni a sok új, s bizony sokszor nem könnyen megemészthető információkat.

Borvendég Zsuzsanna így fogalmazta meg a műsor legfontosabb üzenetét:

– József Attila jut eszembe: „Az igazat mondd, ne csak a valódit.” Én ehhez tartom magam, és történészként egy kissé szokatlan utat járok, amit sokan nem is tolerálnak a szakmán belül, de hiszek abban, hogy értelme van annak, amit csinálok, hiszen a megszerzett tudás öncélú marad, ha nem osztom meg másokkal. A tudománynak és a kutatómunkának csak akkor van értelme, ha annak eredménye közös kinccsé válik.

Mező Gábor így fogalmazott:

– Minden megírható, megfilmesíthető, nem kell félni a tabutémáktól. A jelenünket is meghatározza az, ami 1990 előtt, majd a kilencvenes és kétezres években történt. – Kevesen tudják, hogy Magyarország úgy válhatott Kádár idején a „legvidámabb barakká”, hogy közben végletesen eladósították az országot. Ennek volt kulcsszereplője a sokak által máig ünnepelt Fekete János, illetve az az impexes, külkeres hálózat, amelyre a Vörös polipban fókuszálunk.

A Vörös polip csápjai elérnek napjainkig, a gazdasági, kulturális életet ezer szállal szövi át még mindig az a kapcsolatrendszer, amely valahol a kádári időkben gyökerezik. Ahhoz, hogy képesek legyünk a nemzeti érdekeink védelmében megnyilvánulni a globalizmus nyomulása ellenére is, fel kell tárnunk a háttérben működő ellenerőket, rá kell mutatnunk létükre – tette hozzá Borvendég Zsuzsanna.

Magyar Nemzet

Borítókép: Borvendég Zsuzsanna és Mező Gábor, a Vörös polip című dokumentumsorozat műsorvezetői (Fotó: MTVA/Csöndör Kinga)