A szcenáriók között annyi a különbség, hogy melyik távolabbi, melyik közelebbi, és melyik jelent azonnali világégést.
„Semmit sem lehet kizárni” (a háborúval kapcsolatban) – nyilatkozta Emmanuel Macron februárban. A francia elnök szerint Franciaországnak az a kötelessége, hogy minden forgatókönyvre felkészüljön.
A Le Figaro öt forgatókönyvet hozott nyilvánosságra arról, hogyan tervezik bevetni a francia haderőket Ukrajnában. Mind az öt egyértelmű világháborús veszéllyel járhat. Az öt forgatókönyv nyilvánvalóan több egyszerű spekulációnál. Érezhetően öt különböző tervet dolgoztak ki Macronék. És feltehetően ezzel kapcsolatban elkezdték felkészíteni a francia közvéleményt. Hogy francia katonák halhatnak meg egy idegen országban. Hogy ebből világháború lehet.
A forgatókönyvek nyugtalanító összefoglalója a Le Figaro elemzése alapján:
1. forgatókönyv: Franciaország gyárakat telepít Ukrajnába
2. forgatókönyv: a francia katonák aknamentesítést végeznek, ukrán katonákat képeznek ki és katonai felszereléseket működtetnek
3. forgatókönyv: Odessza védelme
4. forgatókönyv: a francia hadsereg védelmi övezetet hoz létre
5. forgatókönyv: összecsapás, klasszikus háborús harc a lövészárkokban
A Le Figaro spekulációi nyilvánvalóan nem spekulációk. A francia embereket próbálják felkészíteni arra, hogy a francia katonákat bevetik Ukrajnában. És végső soron felkészíteni a Macron által kiprovokált világháborúra.
„Szárazföldi csapatok hivatalos, felelősségteljes Ukrajnába küldéséről ma nincs konszenzus. De a dinamikát figyelembe véve semmit sem szabad kizárni” – jelentette ki februárban Macron. Erre Olaf Scholz német kancellár úgy válaszolt, hogy „egyetlen európai vagy NATO-katonát sem küldenek Ukrajnába”. „Joe Biden elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába harcolni” – tette hozzá Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Ugyanez igaz a britekre és az olaszokra is. Később persze a németek egyre inkább hajlandónak mutatkoztak a franciáknak engedelmeskedni.
„Európa számos országa, és nem utolsósorban a legfontosabbak, teljesen összhangban van velünk” – mondta Macron március 16-án a Le Parisiennek, hozzátéve: „A mi kötelességünk, hogy minden forgatókönyvre felkészüljünk. Hiba lenne, ha nem így tennénk”.
„Ha csapatokat akarunk (Ukrajnába) küldeni, a fegyveres erők főparancsnokaként a köztársasági elnök adja ki a parancsot, és legkésőbb három nappal a beavatkozás megkezdése után tájékoztatnia kell a Parlamentet. Nicolas Sarkozy 2008-as alkotmánymódosítása értelmében az Alkotmány 35. cikke kimondja, hogy (egy beavatkozást követően) négy hónap után szavazásra van szükség a művelet meghosszabbításához. Emmanuel Macronnak tehát lenne alkotmányos legitimációja egy ilyen intézkedéshez (ahhoz, hogy francia csapatokat vessenek be Ukrajnában), de csak akkor, ha a „a lakosság is elfogadná ezt. Ehhez nem kellene kitörő lelkesedés, bizonyos fokú egyetértés viszont mindenképpen szükséges lenne” – mutat rá Michel Yakovleff tábornok, a NATO korábbi magas rangú tisztviselője.
Az Europe 1 és a CNews televíziócsatornák, valamint a Journal du dimanche népszerű hetilap számára készített felmérés szerint a franciák 76%-a ellenzi katonák küldését. (Tegyük hozzá: ez az a három médium, ahol egyáltalán megjelenhet egyértelműen békepárti vélemény Franciaországban. És hellyel-közel, olykor a Le Figaróban.)
„Három kérdést kellene tisztázni: először is, hogy mit mondana az elnök, amikor egyre több koporsó érkezne vissza (Ukrajnából)? El lehet képzelni, milyen hatással lenne a hitelességére és a francia közvéleményre…; (másodszor) ha a katonáinkat találat érné egy zónaellenőrzés során, megtorolnánk-e? Végül, egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államok hagyná, hogy a franciák egyedül menjenek a csatába!” – véli egy katonai forrás.
Ha francia katonai jelenlétre kerülne sor, az többféle formában történhetne meg, és mindegyiknek más-más hatása lenne. A francia hadsereg vezérkari főnöke, Pierre Schill tábornok a baloldali Le Monde-ban megjelent nyilatkozata szerint 30 nap alatt 20 000 katonát tudnának bevetni. Ez csak korlátozott jelenlétre ad lehetőséget.
1. forgatókönyv: Franciaország gyárakat létesít Ukrajnában
Az első forgatókönyvben Franciaország fegyvergyárakat hozna létre Ukrajnában, mind fegyvergyártásra, mind pedig azok üzemben tartására. A brit BAE Systems cég kézifegyverek gyártására írt alá szerződést, a német Rheinmetall cég pedig tankok javítására tervez gyárat építeni. „A francia cégek ukrán vállalatokkal fognak partnerséget létrehozni; az a cél, hogy ukrán földön gyárthassanak pótalkatrészeket, sőt a jövőben talán még lőszereket is” – magyarázta Sébastien Lecornu francia hadügyminiszter az RMC rádióadó március 8-i műsorában.
A francia hadseregnek valóban van egy struktúrája a felszerelések hadműveleti állapotban tartására. Azonban a brit BAE-hez és a német Rheinmetallhoz hasonlóan a gyárak felállításáért valószínűleg civilek lesznek felelősek.
„Nagy kétségeim vannak egy ilyen projekttel kapcsolatban. A biztosítási díjak olyan magasak lennének, hogy valószínűtlenné tennék az egész műveletet” – mondja az információs és kommunikációs tudományok doktora, François Chauvancy tábornok, geopolitikai tanácsadó.
Ezek a gyárak, amelyek nagyon magas hozzáadott értékű felszereléseket gyártanának, elsődleges célpontot jelentenének az orosz hadsereg számára. „Mindenesetre több hónapba telne, mire egy ilyen projekt eredményei meghoznák a gyümölcsüket” – hangsúlyozta egy katonai forrás, hozzátéve, hogy „egy közeli NATO-tagországban lévő gyárak ezért hatékonyabbak lehetnek”. És ennek minden bizonnyal valamelyest kisebb lenne a „politikai hatása”. De már ez a lehetőség is közelebb hozná a világháborút.
2. forgatókönyv: a (francia) katonák aknamentesítést végeznek, (ukrán) katonákat képeznek ki és katonai felszereléseket működtetnek
„A katonai jelenlétnek van egy olyan módja is, amely nem a konkrét háborúban való részvételt jelenti. Gondolok itt az aknamentesítésre és az ukrán katonák saját országukban történő kiképzésére” – tette hozzá Sébastien Lecornu hadügyminiszter. „Az ukrán katonákat már most is Franciaországban és Lengyelországban képezi ki a francia hadsereg. Ebben a forgatókönyvben a saját földjükön képeznék ki őket. Technikailag megvalósítható, de vajon ez a kiképzés felgyorsítja majd az oroszok amortizációját?” – tette fel a kérdést egy katonai forrás.
Az operatív katonai segítségnyújtás a francia hadsereg egyik specialitása, számos partnert képez ki, leginkább Afrikában.
„Bármely állam kiképezheti a szövetségeseit, sőt, tiszteket vezényelhet a főhadiszállásaira is. Franciaország kevésbé elkötelezett erre vonatkozóan. Ha azonban katonák halnának meg, a politikusoknak meg kellene indokolniuk a veszteségeket és a sérüléseket” – jegyzi meg Chauvancy tábornok. Az aknamentesítés ugyanezeket a kérdéseket veti fel. Franciaország képes aknamentesítőket küldeni, de a közvélemény előtt politikailag igazolnia kell a várható veszteségeket.
Magyarul: francia katonák halnának meg Ukrajnáért, és ebben az esetben is számítani lehet orosz viszontválaszra.
„Ami a haditechnika kezelőit illeti, ha a helyszínre szállított felszerelésünk technikai segítségre szorulna, akkor valószínűsíthetően a kiképzők már a helyszínen lesznek” – teszi hozzá Chauvancy tábornok. „”mit a britek és a franciák [a SCALP és a Storm Shadow rakéták esetében, a szerk. megjegyzése] a cél kijelölése és a cél kijelölésének elősegítése terén megtesznek, azt Németország nem tudja megtenni” – jelentette ki Olaf Scholz március elején, elárulva egyúttal azt is, hogy már mindkét ország szakemberei jelen vannak Ukrajnában. „A német katonai személyzetnek soha és sehol nem szabad kapcsolatba kerülnie azokkal a célpontokkal, amelyeket e rendszer segítségével találtak el” – tette hozzá. Ebben a forgatókönyvben Franciaország és Németország nincs egy hullámhosszon – próbálja nyugtatgatni a francia közvéleményt nem túlságosan nagy meggyőződéssel a Le Figaro.
3. forgatókönyv: Odessza védelme
Emmanuel Macron február 21-én arról beszélt, hogy miért fontos Odessza kikötője számára. „A következő évben így is, úgy is srácokat kell majd Odesszába küldenem” – idézte a Le Monde az államfő szavait. „Macron attól tart, hogy a gabonaárak elszabadulnak és a konfliktus átterjed Moldovára is, ha Oroszország elfoglalja az odesszai kikötőt – fejtette ki előző nap a Le Canard Enchaîné szatirikus hetilap.
2019-ben a három odesszai kikötő az összes ukrán export 64,8 százalékát és az import 67 százalékát bonyolította le, 91,4 millió tonna áru haladt át rajtuk. Ráadásul lehetővé teszik a gabona exportját, ami elengedhetetlen a globális éhínség elkerüléséhez.
„Ebben a forgatókönyvben Odessza földi és légi biztonságának szavatolása érdekében a francia hadsereg csapatokat telepítene a térségbe. A jelenlegi szakaszban az oroszoknak nincsenek meg az eszközeik arra, hogy elérjék Odesszát. Növelhetik azonban rakétacsapásaik számát” – mondja Nicolas Tenzer politikai elemző, a párizsi Siences Po egyetem oktatója. A francia jelenlét „közvetlen konfrontációt eredményezne az orosz hadsereggel. Megvalósítható terv, de óriási kockázatokkal és jelentős erőforrás-bevonással jár. Viszont minden bizonnyal (a terv végrehajtásának) erőteljesen szimbolikus üzenete lenne” – mondja Chauvancy tábornok. A gyakorlatban Franciaország „légvédelmi képességet, például egy Mamba-rendszert telepíthetne” – magyarázza.
Párizsnak csak 8 ilyen rendszere van, és az olimpiai játékok idejére kétségtelenül több is mozgósításra kerül. Lássuk be, egy ilyen forgatókönyv esetén szembekerülnénk az orosz erőkkel – mondja ki félve egy nagy francia hadiipari csoportnál dolgozó elemző az egyértelmű világháborús veszélyt.
A politikai hatalomnak ebben az esetben is igazolnia kellene a katonák ukrajnai jelenlétét a nyilvánosság előtt, valamint a bekövetkező halálesetek számát is.
4. forgatókönyv: A francia hadsereg védelmi övezetet hoz létre
Ez a forgatókönyv ugyanazon korlátok között mozog, mint az előző, de még nagyobb léptékben. Franciaország ebben a szcenárióban csapatokat telepítene Ukrajnába az ukrán katonák tehermentesítésére. „Elképzelhető, hogy a felszabadított zónákba kerülnének, például a fehérorosz határra, Herszonba vagy Harkivba. Így jelzést lehetne küldeni az oroszoknak, hogy elálljanak a további előrenyomulástól. Emellett megvédhetnék az orosz hadsereg által rendszeresen célba vett polgári területeket is” – magyarázza Nicolas Tenzer, a párizsi szélsőbaloldali Sciences Po egyetemi oktatója, aki az invázió kezdete óta az ukrajnai francia katonai jelenlét mellett érvel.
Egy védett terület kialakítása Ukrajna szívében jelenleg vágyálom – írja Michel Goya ezredes a blogján megjelent cikkében.
(A „védett terület”, francia katonai terminológiában „sanctuarisation”, egyre gyakrabban a nukleáris elrettentést jelenti. Ebben az olvasatban tehát Goya ezredes egy nukleáris katonai képesség Belső-Ukrajnába telepítéséről vizionál.)
Ebben a forgatókönyvben „a (katonai) erőket ukrán fennhatóság alatt egy konkrét terület védelmére vetnék be, és egy repüléstilalmi övezetet is létre kell(ene) hozni. Franciaország azonban csak két dandárt tud bevetni egy 80 kilométeres front fedezésére, és az is kérdéses, hogyan reagálnánk, ha csapás érné a csapatainkat” – mutat rá Chauvancy tábornok. Egy ilyen megoldás logisztikája is komoly kérdéseket vet fel. A Le Monde feltárta, hogy Németország (legalábbis ideiglenes) tiltakozása miatt a francia tankokat Romániába csak vasúton lehetett elszállítani.
Franciaország de facto hadviselő féllé válna a konfliktusban. Itt már napok választanák el a világot – a harmadik világháborútól.
5. forgatókönyv: Összecsapás a lövészárkokban
A Le Figaro értelmezésében ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv. Vagy ezt próbálja sugallni. Hiszen ez már nem az előestéje, hanem maga a harmadik világháború lenne. Azonnal.
Ebben a műveletben a francia csapatok az ukránok oldalán harcolnának az orosz hadsereggel szemben. Azt sem szabad elfelejteni: Franciaország a NATO tagja.
Miután fegyveres erőket vetnénk be egy közös ellenség ellen, részeseivé válnánk a konfliktusnak – magyarázza Julia Grignon, a québeci Laval Egyetem jogászprofesszora és az Irsem, az École Militaire stratégiai kutatóközpont kutatója. Ez egyenértékű lenne azzal, hogy hadat üzenünk Oroszországnak – magyarázza egy, a védelmi minisztériumhoz közel álló szakértő.
„Sokba kerülne ez politikailag. A köztársasági elnök politikailag kénytelen lenne parlamenti szavazást kérni, mivel a közvélemény nem értené meg, miért jönnek vissza koporsók tömegesen, miközben erről meg sem kérdezték őket” – véli Chauvancy tábornok.
Franciaország 30 nap alatt csak 20 ezer katonát tud bevetni. A haderő kitelepítése komoly logisztikai feladatot jelentene, amire a Daguet hadművelet óta nem volt példa; akkor 12 500 francia katonát vetettek be. (Az 1990-91-es iraki-kuvaiti háborúról van szó.) Ez a lőszerek és járművek gyártásának gyors növelését igényelné, a szárazföldön a két hadseregnek egymástól különböző módszereivel és nyelvi akadályaival kellene együtt működnie.
De az biztos, hogy oroszokkal harcolna idegen országban egy NATO-ország, Franciaország; az azonnali következmények egyértelműek.
Tény: az öt forgatókönyv között annyi a különbség, hogy melyik távolabbi, melyik közelebbi, és melyik jelent azonnali világháborút.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök
Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes
