A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, a kalandozások pedig nem „kedélyes portyázások”, így többek között ezek leírása is módosul a megújult történelem tankönyvekben – hangzott el a Magyarságkutató Intézet sajtótájékoztatóján.

Az új Nemzeti alaptanterv elkészült, ugyanakkor még mindig nem zárult le teljes mértékben a folyamat, így a Magyarságkutató Intézet benyújtotta akkreditációs igényét a pedagógusok továbbképzésére – mondta el Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke kedden, budapesti sajtótájékoztatóján.

Közölte, mivel az intézet közreműködött a tananyagok összeállításában, magyar nyelvtan, irodalom és történelem esetében benyújtották akkreditációs igényüket.

    Ha a pedagógus nem tanulta az egyetemen azt, ami bekerült az oktatandó tananyagba, nyilvánvaló hiányok jelentkeznek

– jegyezte meg a főigazgató.

Kásler Miklós a magyar irodalom tárgyról elmondta, a tananyagból vettek ki valóban „nem odaillő tételeket”, de kiegészítették mindazzal, ami a magyar irodalomban rendkívül értékes.

Az oktatás értéke, hogy „az emberit közvetítse, és azt, amiből az európai kultúrkör létrejött” – fogalmazott.

Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója közölte: az új alap- és a kerettanterv „összefüggő, egymást kiegészítő rendszerelemekből álló reform”.

Az új alaptanterv abban különbözik radikálisan az utóbbi hetven évben használtaktól, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvi és kulturális kontinuitást alapvetésnek és alapértéknek tekinti – mondta.

    Az érintett tankönyvekben a kibővített nyelvjárás és nyelvtörténeti rész mellett az ősmagyar kor bemutatása is újdonság

– közölte.

Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontjának és Archívumának igazgatója a megújult történelemtankönyv-sorozatokról szólva elmondta:

a honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető. Továbbá – mint mondta – a kalandozások fogalmát helyre kellett tenni.

    „A kalandozások a magyar nagyfejedelemség államérdekű támadó hadjárataira egy közkeletű, de téves elnevezés” – fogalmazott Szabados György, majd úgy folytatta: ezek „nem kedélyes portyázások”, hanem tudatos, megszervezett és sok veszéllyel járó, javarészt sikeres hadműveletek voltak.

Elmondta, hangsúlyozták azt is, hogy Szent István azt a nyugati ihletésű államot hozta létre, amelynek több újítása ma is él és jogfolytonos. Példaként említette a területi alapú közigazgatást, valamint a kodifikált törvénykezést.

MTI