Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két esztendőben – az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos véleménykülönbség miatt – némileg kihűlt az évezredes magyar-lengyel testvériség érzése. Az ok nem ismeretlen, másként vélekedünk a háborúval kapcsolatos döntésekről, mint lengyel barátaink és ezt nem fogadták túlságosan jól.

Igaz volt ez már akkor is, amikor a Jog és igazságosság párt (PIS) vezette az országot és tovább romlott a helyzet Donald Tusk féldiktatórikus kormányzása alatt. Pedig a keresztény-konzervatív PIS a magyar kormány természetes szövetségese volt és a Jarosław Kaczyński vezette közösség támogatója, a Gazeta Polska klubok hálózata ezer szállal kötődött a Civil Összefogás Fórumhoz. Ez a kapcsolat ugyan nem szűnt meg, de a már megszokott események, vagyis a magyar civilek részvétele Krakkóban a lengyel nemzeti ünnepen, illetve lengyel barátaink látogatása a március 15.-ei budapesti koszorúzáson egy ideje elmaradt.

Van-e esély arra, hogy a most ellenzékbe kényszerült PIS-szel, illetve a párt eszmeiségét valló Gazeta Polska klubokkal ismét szorosabbá váljon a kapcsolat? Erről Csizmadia Lászlót, a CÖF-CÖKA alapító elnökét kérdeztük.

– Azt gondolom, egyáltalán nem kétséges, hogy kapcsolataink javulni fognak. Hatalmas történelmi változások részesei vagyunk, mert Európa 80 éve nem ért meg olyan háborút, amelyet nyugodtan nevezhetünk testvérháborúnak, nem volt olyan veszély, hogy a háború átterjedhet más országokra is. Erről a konfliktusról nem egyformán gondolkodnak lengyelek és magyarok, más a két nép történelmi tapasztalata, ezért nem szabad nekünk haragudni a lengyelekre. Sajnos a PIS kormány elfogadott egy olyan álláspontot, ami kívülről nézve talán nem látszott szerencsésnek. A következmény: az eddigi kormánypárt ugyan nyert, de nem szerzett annyi mandátumot, hogy kormányon tudjon maradni. A lengyel választók egy része talán azért fordult el a PIS-től, mert nem akar a háborúban részt venni, csak éppen tévedtek, mert Tuskék még inkább háborúpártiak, csak ők valójában nem az oroszok ellen vannak, hanem az Európai Unió bábjaként viselkednek, szolgai végrehajtói a brüsszeli balliberális utasításoknak.

– Civilként észre kell vennünk, hogy Tusk mennyire közel áll Putyinhoz. Emlékezzünk csak vissza egy fotóra. Amikor a teljes lengyel vezetés életét vesztette a tragikus repülőszerencsétlenségben, a helyszínre érkezett Tusk is és a fénykép tanúsága szerint boldogan ölelkezett össze Vlagyimir Putyinnal. Mi nem vele akarunk barátkozni. A lengyelekhez 1000 éves kölcsönös szeretet fűz, ezt a kapcsolatot ápolni és nem sutba dobni kell. A CÖF 450 lengyel klubbal és vezetőivel áll kapcsolatban és ez nem változott a nézetkülönbségek ellenére sem. Testvériségünket úgy kell ápolni – és lehet, hogy kissé patetikusan hangzik, de akkor is igaz -, hogy népeink szíve-lelke ne sérüljön, hogy továbbra is érezzük, mi összetartozunk. Ha pedig ez így van, akkor a politikusoknak is át kell gondolniuk cselekvéseiket. Mi magyar civilek, szellemi honvédőinkkel együtt úgy gondoljuk, eljött a történelmi pillanat, amikor a tanulságokat is levonva meg kell határozni, hogy a politika mennyire értékeli az emberek többségi hangját, akaratát.

– Ahogy én Kaczinsky miniszterelnök urat ismerem, ez az értékelés meg is fog történni, az elkövetett hibákat – mert mindenki hibázik – ki fogják javítani. Azt tervezem, hogy szellemi honvédőink támogatásával levelet írok Kaczinsky úrnak, melyben felajánlom, hogy válasszuk külön a háborúval kapcsolatos eltérő véleményünket és arra összpontosítsunk, hogy a lengyel-magyar barátság létezett, létezik  és létezni fog a jövőben is. Bizos vagyok benne, hogy a bölcsesség átsegíti a PIS-t a mostani nehezebb helyzeten és  vissza fogja nyerni elpártolt választóit is.

Az interjú videón itt nézhető vissza:

Fotó: civilek.info