Bátor Botond, a csapatot vezető pálos szerzetes elmondta, hogy Hargitafürdőből  harminc motorral indultak az embert próbáló útra, de volt olyan jármű, amelyen többen ültek.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend erdélyi elöljárója elmondta, harminc motorral érkeztek, de volt, amelyen többen ültek. Családtagok és más kísérők repülővel és autóbusszal tették meg az utat.

„Kedves kihívásnak vettük, hogy motorral zarándokolunk. Rómáig nem volt rövid az út, de a Jóisten mindvégig velünk volt” – hangoztatta.

Bátor Botond úgy nyilatkozott, jó látni, milyen sokan csatlakoztak a Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett nemzeti zarándoklathoz.

„Nagy öröm, hogy Ferenc pápa ekkora szeretettel fogad bennünket”

– utalt a csütörtöki vatikáni audienciára, amikor is az egyházfő a magyar zarándokokkal találkozik. Hozzátette: „úgy értesültünk, tényleg várja a magyarokat”.

Balga Zoltán, a prágai magyar katolikus plébánia vezetője tizenöt fős csoporttal érkezett Rómába. Elmondta, közösségük tagjainak nagy része a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Részt vettek a Budapesten 2021-ben rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, melynek zárómiséjét Ferenc pápa pontifikálta, valamint jelen voltak a tavalyi pápalátogatáson is.

„A pápa magyarországi látogatása közösségünkben vezető hír volt sokáig. Egy év elteltével most sem puszta emléknek számít, ennél sokkal többről van szó, mivel segített ráérezni, hogy nem csak koncert vagy focimeccs, hanem egy tömeges egyházi esemény, egy mise is összeköthet bennünket. Megerősíti az embert hitében, szellemi áramlást indít el”

– mondta. Úgy vélte, a hívők egy része megtapasztalta, hogy az egyházhoz való tartozás nem merül ki a vasárnapi misére járásban.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a nemzeti zarándoklatra Rómába érkezett népes magyar közösség jelenléte erősíti a világegyházhoz való tartozást. Ez nem kizárólag a történelmi múlt részét képzi, hanem ma is nyitásra sürget.

„A mostani nemzeti zarándoklat válaszol Ferenc pápa tavalyi magyarországi látogatására. Ebből is látszik, hogy a nemzet fogalma az utóbbi évszázadban erős változáson ment keresztül: a pápa a magyar katolikus közösséget látogatta meg, a hívő emberekhez ment. Emellett azonban a hivatalos intézmények vezetőivel is találkozott, mintegy az egész országgal. A nemzet ebben az értelemben is megjelent” – mondta Erdő Péter.

Kifejtette: a zarándoklatnak szintén kettős a vetülete, a katolikusok és az ország is képviselteti magát. „Azt hiszem, hogy ilyen értelemben igyekszünk mi mindannyian mindenkinek a javáért imádkozni Rómában a zarándoklat során bemutatott miséken” – nyilatkozott. Erdő Péter megelőlegezte, hogy csütörtökön Ferenc pápa fogadja a zarándoklat résztvevőit a vatikáni audienciateremben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) érsekeivel és püspökeivel. Azt követően a bíboros misét mutat be a Szent Péter-bazilika úgynevezett Katedra-oltáránál, amely a főoltár mögött található. Arra a felvetésre, hogy nem ez az első alkalom, hogy a Szent Péter-bazilikában misézik, Erdő Péter úgy válaszolt, a mostani alkalom rendkívüli lesz, hiszen a Ferenc pápával való közvetlen találkozó után, népes magyar közösség előtt vezeti a szertartást.

„Beszédem a hálaadásról szól majd, és üzenet kíván lenni a világegyházhoz való tartozásunk erősítéseként. Tudatosítanunk kell azt, hogy nem csak a történelemben, hanem ma is világszerte él az egyház, és mi ennek a nagy közösségnek a tagjai vagyunk” – szögezte le.

A zarándoklat második napján az ezerötszáz magyar az egykori római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikát kereste fel, ahol Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese mutatott be misét. Udvardy György homíliájában hangoztatta, hogy Jézus Krisztus személye és tanítása igaz, és ez kötelez bennünket. Emlékeztetett, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatása során több alkalommal kapunyitásról és hídépítésről beszélt. „Látogatása feladatot jelölt ki számunkra, azt, hogy az embert szolgáljuk” – mondta Udvardy György.

A határon túli magyar közösségek számára „pozitív öröm” az egyház erős jellegének megélése, ami egyben összetartozásunkat, magyarságunkat tudatosítja – tette hozzá a szintén a prágai plébánián szolgáló Varga Gergely.

A Kárpátalja legkeletibb részén található Rahóról származó Brána László atya jó érzésnek nevezte, hogy a nyakukban fehér kendőt viselő magyar zarándokok megtöltötték Róma városát, és akármelyik országból vagy területről is érkezzenek, szívesen beszélgetnek a másikkal, hiszen

„magyarságuk Róma szent városában is összeköti őket”.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna magyarok lakta területén várják-e Ferenc pápának a háború kezdete óta többször megígért, de fogadó fél hiányában meg nem valósult látogatását, Brána László úgy válaszolt, az egyházfő látogatása biztosan segítséget nyújtana a béke asztalához vezető úton a jelenlegi „szörnyű helyzetben”.

MTI