A legnépesebb tagállamokban bizony konzervatív diadalmenet bontakozik ki a Politico szerint, jobbra tolva egész Európát. Macron előrehozott választásokat írt ki, Belgium liberális miniszterelnöke lemondott. Mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa az európai parlamenti választások megnyerését ünnepli.

A jobbközép és a „szélsőjobboldali” pártok győznek várhatóan egy csomó tagállamban az exit pollok és az utolsó pillanatban felvett felmérések szerint, írja a Politico a legnépesebb országok, jelesül Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország kapcsán.

Franciaországban a korai becslések szerint a Marine Le Pen-vezette markáns jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) viheti el a voksok 32 vagy még annál is több százalékát, ez egyértelműen Emmanuel Macron elnök fölött aratott győzelem – nem véletlen, hogy az államfő egy előrehozott választásba menekül még a végső, megalázó eredmények ismerete előtt.

A „szélsőjobboldal” Magyarországon is győzni készül (valószínűleg a Fideszt érti ezalatt a brüsszelita fogalomzavar), ahogy Hollandiában is; Görögországban és Bulgáriában a jobbközép nyer kényelmes többséggel.

A korai becslések szerint az Európai Néppárt (EPP) 181 széket hozhat össze a 720 fős Európai parlamentben, és kénytelen lesz dönteni, kikkel bútoroz össze – írja a Mandiner.

Spanyolországban a konzervatív Néppárt kapta a legtöbb szavazatot

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon vasárnap a késő este közzétett hivatalos nem végleges eredmények szerint.

A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál kiadott eredmény szerint 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert .

Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent.

A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, és ezzel 6 mandátumot szerzett. A jogosultak 49,20 százaléka, 17,4 millió szavazó vett részt a választáson, 11,5 százalékkal kevesebben, mint öt évvel ezelőtt.

A választási vereség után bejelentette lemondását Belgium liberális miniszterelnöke

A szavazatok 90 százalékos feldolgozottsága mellett az Új Flamand Szövetség (N-VA) fölényesen nyerte az EP-választásokat vasárnap Belgiumban. Ugyanakkor Alexander De Croo kormányfő pártja, a liberális Open VLD támogatottsága mintegy 8 százalékra esett vissza, ezzel a liberális alakulat lett a választások nagy vesztese. De Croo vasárnap este a könnyeivel küszködve jelentette be lemondását, de – mint ígérte, „visszatérnek”.

A szavazatok közel 90 százalékos feldolgozottsága alapján az N-VA lett a választások nagy győztese Belgiumban. Az Új Flamand Szövetség a szavazatok 24,5 százalékát szerezte meg a nem hivatalos adatok szerint. Az EP-választás nagy vesztese ugyanakkor a liberális Open VLD lett. A liberális párt támogatottsága a 2019-es 13,5 százalékról 8 százalékra esett vissza, melynek hatására

Alexander De Croo miniszterelnök vasárnap este vereségét elismerve bejelentette lemondását.

Belgium flandriai részén továbbra is az N-VA a legerősebb párt, amely támogatói bázisát 24,5 százalékra növelte. A Flamand Érdek 22,7 százalékot ért el, amely némileg elmarad az előzetes közvélemény-kutatásoktól.

A harmadik helyen az előzetes adatok szerint a Vooruit párt végzett 13,5 százalékkal.

FPÖ: Sikerült elérni a „szakaszcélt”

„Sikerült elérni a szakaszcélt” az osztrák kancellári tisztség megszerzésének útján – jelentette ki Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás exit poll eredményeinek közzététele nyomán, amelyekből az derült ki, hogy a párt megnyerte a választást az országban.

Az Institute FORESIGHT, ARGE Wahlen közvélemény-kutató cégek, az APA hírügynökség, az ORF és Puls4 televíziók felmérései szerint az EP-választáson első helyen végzett az FPÖ eddigi csúcseredményének számító 1996-os EP-választáson elért 27 százalék körüli eredménnyel. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) történetük legrosszabb eredményére – nagyjából 24 százalékra, illetve 23 százalékra – számíthatnak. A Zöldek és a liberális NEOS mintegy 10 százalékos támogatottságot kaphat.

Kickl egyben bejelentette, hogy megindítják a következő szakaszt, vagyis a kancellári tisztség megszerzését.

„Lépésről lépésre visszaszerezzük országunkat” – hangoztatta Harald Vilimsky, az FPÖ listavezetője is Kickl oldalán felszólalva.

Vilimsky azt is bejelentette, hogy szerdán a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakjával, Marine Le Pennel fog megbeszélést tartani az Identitás és Demokrácia (ID) frakció kiszélesítéséről az EP-ben, nyitva tartva az újracsatlakozás lehetőségét a nemrég kizárt Alternatíva Németországnak (AfD) is.

„Célom egy nagyszabású szabadságpárti reformszövetség megalakítása. Nagyon-nagyon sok párt hajlandó erre” – húzta alá Vilimsky.

Ursula von der Leyen: Megnyertük az európai parlamenti választásokat

„Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.

Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von Der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb pártcsoport marad az EP-ben.

Szavai szerint „a mai nap jó nap” az EPP számára, hiszen – fogalmazott – „megnyertük az európai választásokat, barátaim”. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben „nem jöhet létre többség” az EPP nélkül. „Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket” – fogalmazott Ursula von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének jelölt.

MTI / Mandiner / Civilek.info

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje és Manfred Weber pártelnök (b) a párt brüsszeli eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert