Mit tekinthetünk objektív mérőszámnak? Mennyiben fékezte a számokat az influenzajárvány elmaradása? Parttalan összehasonlítgatás helyett szakemberekkel mutatjuk be a valós helyzetet!
Durván felpörgött a napokban a halálozások hazai száma: folyamatosan napi 200-300 elhunytról szóltak a hírek, a csúcsponton ötpercenként távozott egy magyarországi koronavírus-fertőzött az élők sorából. Ilyen helyzetben természetes, ha próbáljuk megbecsülni a veszteségeket, óriási az igény az adatokra, amelyekből aztán egymásnak ellentmondó következtetésekre is lehet jutni.
A Központi Statisztikai Hivatal háttérintézete, a Népesedéstudományi Kutatóintézet a közelmúltban kiadott egy rövid tanulmányt, amely a hivatalos számoknál sokkal sötétebb képet festett a magyarországi halálozásokról. Eszerint a múlt évben 14 700 honfitársunkat is elveszthettük a covidjárvány következtében, ami jelentősen több, mint a statisztikai hivatali adat: a KSH szerint hivatalosan 9884 fő hunyt el koronavírus-járványban. A szembeötlő különbség miatt egyes sajtótermékek az adatok kozmetikázásával vádolták meg a KSH-t.
A gyors statisztikába az a covidfertőzött is bekerül, aki például szívbetegségben hal meg, vagy elüti egy autó.
A sajtóban ráadásul rendszeresen jelennek meg nemzetközi összehasonlítások, ahol az Eurostat számain alapuló rangsorba az egyes országok halálozási adatai mellé – a KSH-adatok helyett – a magyar napi jelentésekben szereplő számokat illesztik be. Csakhogy e kreatív számolgatásokban sokszor az almát mérik a körtéhez.
Gyors és pontatlan vagy lassabb és pontosabb?
Először is fontos tisztázni, hogy a Müller Cecília tiszti főorvos által naponta bejelentett halálozási számok nem KSH-adatok, hanem gyors statisztikai számok, amelyek a terjedés ütemét mutatják, és ezzel segítik a döntéshozatalt, de a valóban covidfertőzés következtében elhunytak számától sokszor eltérhetnek. Nem mindegy ugyanis, hogy ténylegesen a vírusfertőzés okozta az illető halálát, vagy csupán kísérőbetegség volt.
A haláleseteket a későbbiekben a KSH feladata lesz elkülöníteni egymástól – mondja Kincses Áron, a KSH szakstatisztikai igazgatóságát irányító elnökhelyettes. – A gyors statisztikába az a covidfertőzött is bekerül ugyanis, aki például szívbetegségben hal meg, vagy elüti egy autó.
Az adatszolgáltatók nem szándékosan zavarnak össze bennünket; ahogy az egészségügyi rendszereket, úgy a statisztikai hivatalokat is felkészületlenül érte a pusztító világjárvány.
Jelentősen megugrott az igény a hazai és nemzetközileg összehasonlítható adatokra, miközben az adatszolgáltatást végzők – például orvosok – most érthető módon nem erre koncentrálnak
– mutat rá Kovács Marcell, a KSH népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője.
Emellett, mint mondja, nem egységes a protokoll sem: a napi covidhalálesetek megállapításának gyakorlata eltér az egyes országokban. Ehhez Kincses Áron hozzáteszi, megérzése szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) „transzparens módon, lelkiismeretesen lejelent mindenkit”, ám nem biztos, hogy minden ország ugyanezt a gyakorlatot követi. Mindezzel kapcsolatban egyébként az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó COVID-19 Health System Response Monitor (HSRM) is világosan fogalmaz: fontos megkülönböztetni a kormányzati szervek által közölt napi adatokat a statisztikai hivatalokétól, amelyek átfogóbb halálozási nyilvántartásokra támaszkodnak, de feldolgozásuk hosszabb ideig tart. Magyarán az egyik adat gyors és pontatlan, a másik lassabb és pontosabb.
Minden elhunyt után kisebb nyomozás kezdődik
Ami biztos: a 2020-as többlethalálozás a korábbi öt év átlagához (2014–2019) képest 8331, 2019-hez viszonyítva pedig 11 297 fő, hazánk mindkét adattal Európa szerencsésebb feléhez tartozik. 2019 és 2020 viszonylatában tizenöt országban rosszabb a helyzet többlethalálozás terén.
Ezek egzakt számok, amelyek a nemzetközi összehasonlítások próbáját is kiállják, a WHO ugyanis elég hamar, még tavaly tavasszal kidolgozott egy pontos szabályrendszert arra vonatkozólag, milyen kritériumok alapján kell covidfertőzötté nyilvánítani valakit. Például ha az elhunyt daganatos betegségben vagy tüdőgyulladásban is szenvedett, akkor melyiket kell a fő haláloknak tekinteni. Az egyes országok statisztikai hivatalai ezen egységes módszertan alapján közlik majd a haláloki adatokat, és amikor a többi statisztikai hivatalhoz hasonlóan a KSH publikálni fogja ezeket, akkor már összehasonlíthatók lesznek – mondja Kincses Áron. Információink szerint egyébként a statisztika tavasszal jelenik meg.
A teljes cikk ITT olvasható.
Címlapkép: pixabay.com
