Az Európai Unió egészségügyi biztosa, Sztella Kiriakídisz korrupciós botrányba keveredett vélhetően a koronavírus elleni vakcinabeszerzés ügyében. A biztos bankszámláján négymillió euró „landolt hirtelen”, és eddig semmilyen értelmes, hihető magyarázat nem született erre. A nyugati és honi baloldali és liberális sajtó ezt a hírt „cenzúrázza”, egyetlen szót sem ejtenek arról, hogy az Európai Bizottságot korrupciós botrány érte. Közben már nyilvánvaló, hogy a brüsszeli gyógyszerügynökség azért nem ad engedélyt a keleti vakcináknak, mivel azzal súlyosan sértenék a nyugati cégek érdekeit.

Az egészségügyi biztos botrányára eddig egyetlen szót sem vesztegetett a brüsszeli Politico, de a német, francia, olasz és a skandináv államok médiumai sem számoltak be az esetről, az egyetlen, holland TPOOK nevezetű újságon kívül.

A korrupciós botrány lényege, hogy az unió egészségügyi biztosának és férjének közös bankszámláján lévő pénz az állami tulajdonban lévő Ciprusi Szövetkezeti Bank révén érkezett a családi számlára mint kölcsön, azonban ekkora összegnek nem tudnak fedezetet biztosítani, a ciprusi sajtó pedig passzív korrupcióról (vagyis vesztegetés elfogadásáról) beszél. Stella Kyriakides, miután lebukott, minden lehetséges módon mentegetőzni próbál. Azt állította, hogy nincs személyes érintettsége az ügyben.

Kyriakides megpróbálja elhitetni, hogy a nyilvánvalóan korrupciós pénznek nincs semmi köze az uniós vakcinaszerződésekhez. A vesztegetési pénzt a gyanú szerint oltóanyaggyártó cégek dobták össze, a nekik kedvező feltételekkel megkötött, a késlekedő, akadozó szállítást lehetővé tevő szerződésekért.

A politikus nem először keveredik egészségügyhöz köthető korrupciós botrányba. Évekkel korábban férjével együtt ők voltak azok, akik egy bank mögé bújva privatizálták az összes onkológiai kezelést Ciprus szigetén, aztán, ahogy az lenni szokott, durván megemelték a kezelések árát.

Kyriakides 2000 és 2015 között a mellrákellenes Europa Donna Cyprus elnöke is volt, továbbá 2004 és 2006 között a European Donna hálózatot összefogó European Breast Cancer Coalition Europa Donna szervezet elnöke is. A European Breast Cancer Coalition Europa Donna 2006-ig visszamenően közzétette a honlapján pénzügyi beszámolóit.

Ezekből kiderült, hogy az elmúlt években több tízezer eurós támogatásokat kapott a Pfizertől, az Astrazenecától és a Johnson And Johnsontól is.

Kyriakides botránya kapcsán érdemes azt is figyelembe venni, hogy az uniós gyógyszerügynökség hónapok óta nem képes dönteni a keleti vakcinák elfogadásáról. Mindennek a hátterében az állhat, hogy a nagy nyugati gyógyszergyártóknak nem érdeke a keleti vakcinák elismerése, mivel ezzel nagyon jelentős riválist kapnának.

A másik ok pedig politikai. Ha a keleti vakcinák versenyképesek lennének a nyugatiakkal mennyiségben, akkor az újabb komoly érv lenne arra, hogy Brüsszel hatalmasat hibázott, hogy nem rendelt keleti vakcinát az elmúlt hónapokban. Felmerül a kérdés, hogy miért olyan szerződés született az Európai Bizottság és az Astrazeneca között, amely nem tartalmaz kötelezettségvállalást?

Ezzel kapcsolatban a V4NA kérdésekkel fordult a biztoshoz. Azt kérdezték, hogy szándékosan írta-e alá rosszabb feltételekkel a szerződéseket, mint a britek? Vagy esetleg tudatlanságból született a kötelezettségvállalás nélküli megállapodás?

Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is megkereste a V4NA, azzal a kérdéssel, hogy meddig fedezi még az egészségügyi biztost?

Megkérdezték, hogy szerinte tudatlanságból vagy szándékosan írt-e alá egy előnytelen szerződést a ciprusi biztos. Érdeklődtek továbbá azzal kapcsolatosan, hogy az EB elnöke szerint melyik a nagyobb hiba, ha tudatlanságból vagy ha szándékosan köttetett az Európai Unió polgárai számára hátrányos szerződés?

A feltett kérdéseikre válaszokat eddig nem kaptak.

A teljes cikk az Origo-n olvasható.

Címlapkép: MTI/EPA/OLIVIER HOSLET