Mitől lesz több és jobb Európa a bevándolástól, és hogyan fogunk együtt élni az újonnan érkezőkkel? A cégeket szükséges lenne száműzni a politikai vélemények piacáról? A nemzeti joghatóság alól kiszökött multinacionális cégeket pedig vissza kell helyezni a demokratikus ellenőrzés alá? – ezekről a kérdésekről beszélgettek az Ez itt a kérdés – XXI. századi Kultúrharc aktuális történései című műsorban.

A műsorban Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László országgyűlési képviselő és Pogonyi Szabolcs a Közép-Európai Egyetem tanszékvezetője beszélgetett Gulyás István műsorvezetővel arról, hogy Európában a migráció, és az iszlám növekvő megjelenése miként teszi zárójelbe a női jogokat. Szó esett arról is, hogy miért érzik lassan kötelességüknek az amerikai nagyvállalatok, hogy az állam szerepében tetszelegjenek, vagy éppen a haladó napirendbe illeszkedő faji, nemi, és politikai ügyek mellett kampányoljanak.

A résztvevők körüljárták, hogy miként alakítja át Európát a bevándorlás. Schmidt Mária például elmondta, hogy miután a befogadó társadalmak nem gondolták végig a migráció következményeit, nem is rendelkeznek integrációs stratégiákkal.

Még azt sem döntötték el a befogadó országok, hogy feladatuk-e egyáltalán integrálni a beérkezőket, vagy hagyják meg őket a szegregált helyzetben.

Azzal sem foglalkoztunk eleget L. Simon László véleménye szerint, hogy tisztázzuk, mitől is jobb Európának, ha minél többféle embert fogad be. Az eddigi tapasztalatok alapján a munkaerőpiaci problémákat nem oldják meg, ráadásul a kulturális különbségek miatt sokszor olyan jogi keretek között képzelik el az életüket, amelyek teljes egészében kibékíthetetlenek az európai értékrenddel.

A műsor másik része a globális cégek globális véleményformálásra gyakorolt hatásával foglalkozik. Fontos kérdés ez, hiszen ma már sokszor a multinacionális cégek határozzák meg, hogy mi számít haladónak. A nagy cégek ezeket a trendi ideológiákat propagandisztikus módszerekkel gazdasági haszonszerzésre használják, kulturális és gazdasági szállak is összefonódnak tehát a kérdésben.

Már nem csak öncenzúrát értek el ezzel a módszerrel a társadalmi közbeszédben, hanem a félelem is áthatja azt L. Simon László szerint.

Azok, akik nyíltan bírálják a liberális ideológiát, szembe kell hogy nézzenek azzal, hogy egzisztenciálisan ellehetetlenítik őket.

Például már a természettudósok sem mernek megszólalni számos kérdésben saját szakterületükön, mert ők sem érzik már magukat biztonságban.

Schiffer András véleménye szerint a nagy multinacionális cégek mint korábban, ma is az extraprofitot hajszolják. Ennek elérésében pedig számukra a legnagyobb akadály az emberek önálló, természetes identitása, ezért próbálják azt felváltani a cégükhöz kötődő fogyasztói identitásokkal, ami arról szól, hogy valaki rajongója egy-egy terméknek, vagy márkának.

A műsor résztvevői szerint kérdés, hogy a multinacionális cégek a kulturális változásokat a profit növelése érdekében akarják-e elérni, vagy fordítva, a profit növelésének az a célja, hogy minél nagyobb kulturális változásokat érjenek el.

Forrás: hirado.hu