A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra, miáltal a 320 ezer négyzetkilométer területünk 90 ezerre zsugorodott, 18 milliós lakosságunkból pedig 11 millió magyar a határainkon kívül rekedt.
A trianoni békediktátum kihirdetése után megszólaltak a harangok, gyásznap vette kezdetét. Magyarországnak nem volt olyan erős szövetségese, hogy enyhítse a hatalmas veszteséget. Ezért a további területi követelések felerősödtek.
A románok Erdély megszerzése után szorgalmazták az Alföld elcsatolását is. A csehszlovákok 150 kilométer széles nyugati korridort terveztek, ez gyakorlatilag az államiság végét jelentette volna. Délen a Muravidékért folyt a harc, kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot, válaszul a jugoszláv hadsereg színmagyar falvakat szállt meg.
Ekkor kaptak észbe az olaszok és az amerikaiak, meghiúsítva a korridort és támogatva a helyi népszavazásokat. Ezáltal valamit visszanyerhettünk.
A magyar nemzet ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor – írta közösségi oldalára Varga Mihály pénzügyminiszter. Feltette azt a videót amellyel tavaly ilyenkor a 100. évfordulóra készültünk.
