„Küldetésünk van, nem értünk még célba” – ez volt a harmincadik alkalommal rendezett Hittanya jelmondata. A Ferenc pápa által meghirdetett Szent József-év alkalmából a harmonikus párkapcsolatról és a jó család megteremtéséről, megtartásáról szólt az augusztus első hetében, idén 30. alkalommal megrendezett bugaci ifjúsági lelkigyakorlat, a Hittanya, amelyre rekordszámú táborozó jött el.
Az egyhetes lelkigyakorlaton az előadások a családi életre való felkészülésben nyújtottak segítséget a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez tartozó településekről érkezett általános- és középiskolás fiataloknak a bugaci puszta mellett lévő Hittanyán.
Finta József, a a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: éppen harmadéves kispap volt, a félegyházi fiatalok – akiket az ifjúságpasztoráció révén már ismert – őt keresték meg azzal, hogy vezesse ő a tábort.
Így lettem részese kezdettől fogva a Hittanya történetének – emlékezik Finta József. Harminc évvel ezelőtt még csak 30–40-en voltunk a táborban, az elmúlt években (még tavaly, a pandémia közepette is) már folyamatosan száz körüli volt a létszám, idén pedig rekordszámú résztvevő táborozik itt, mintegy százhetven fő.
A rendezvényt megnyitó szentmisén Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt a főcelebráns, a táborban többek közt előadást tartott Marton Zsolt váci püspök és Farkas István piarista szerzetes.
Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus életünk fontos döntéseiről és a házasságra való felkészülésről beszélt a fiataloknak:
Ha felelősen gondolkodunk, törekedjünk arra, hogy fejlődjünk szakmai, gyakorlati téren, de épp ilyen fontos, hogy törődjünk az életünk vezetésével is. Sajnos sok az olyan képzett, diplomás ember, aki valahogy nem tudja jól élni az életét – mutatott rá az előadó.
Ennek az egyik oka, hogy az iskolában „csak az egyik agyfélteke teljesítményét osztályozzák”, ezért fontosak a hittanórák, a lelkigyakorlatok, a teológia; olyan alkalmak, amelyek abban segítenek, hogy képessé váljunk jól élni.
A döntéseinket elsősorban „szabadon” kell meghoznunk, folytatta az előadó. Igaz, a filozófia azt mondja, hogy az ember „csőbehúzott szabadsága” korlátozott, a tér, az idő, a képességek, a testi adottságok keretei közt valósul meg. A Jóisten mégis szabadságra teremtett minket, ezért a korlátainkat nem kell túlzottan hangsúlyozni.
Nem tagadhatjuk le a múlt sebeit (sok tizenéves ismeri már az emberi szenvedést, amelynek oka a szülő, vagy éppen önmaga), de ahogy Papp Miklós fogalmazott: „nem az a fontos, hogy honnan jössz, hanem, hogy hová mész!”, a pozitív pszichológia a céljaink meghatározó fontosságáról tanít.
A jubileumi Hittanya keretében az egykori hittanosok (ma már szülők, akik elhozták gyermekeiket is) rövid beszámolóikban megemlékeztek a kezdetekről és arról is, hogy a tábor értékközvetítő szerepe, alapvető programszerkezete az évtizedek során nem változott, amellett, hogy az egykori nomád körülmények mostanra megváltoztak, a Hittanya sokat szépült, fejlődött.
Forrás, teljes cikk és kép: magyarkurir.hu