Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében – számolt be a Maszol romániai magyar hírportál. Csűry István szerint így akadályoznák a restitúciós eljárást.

A Maszol szerint az ügyészség „hivatalból indított” nyomozást, melynek keretében

a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsítják.

Csűry István a portálnak elmondta, a pénteki kihallgatáson az ügyész „keményen kezdett”, és elsősorban egy 1911-ben kiállított okirat felől érdeklődött, amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található. A vitatott okirat az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának a rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez,

amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.

A korabeli telekkönyvezési gyakorlatnak megfelelően ugyanis az iskolaépületek tulajdonosaként nem az egyházat, hanem az egyháznak valamely belső egységét jelölték meg. A vitatott okirat előkerült már a református egyháznak visszaszolgáltatott, majd visszaállamosított, sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium perében is.

    „Az ügyész kérdésére elmondtam, nekünk azért nincs ebből eredeti példányunk, mert mi 1911-ben még nem léteztünk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1920 után, a trianoni döntést követően jött létre” – magyarázta Csűry István, hozzátéve, hogy

ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.

    A püspök elmondta, a pénteki meghallgatáson egyelőre ebben az egy vádpontban tettek fel kérdéseket, a gyanúsítás többi pontjával nem foglalkoztak. Csűry István kiemelte:

az ügyész elismerte, hogy ez egy olyan nyomozás, amelyet „hivatalból el kell végezniük”, és szerinte „ezzel árulta el magát, hogy őket késztetik arra, hogy vizsgálódjanak”. Csűry István szerint az ügyészségi kihallgatás „a hatalom megvillantásának is értelmezhető”.

Csűry István úgy vélte, az ügyészség azért kreált büntetőpert az ügyből, hogy késleltesse a Wesselényi-kollégium polgári perét.

„Ezzel ugyanis megállítják a polgári pert, ami jó úton halad, mert a Legfelsőbb Bíróság is pozitívan állt hozzánk, és most nekik egy másik eszközhöz kellett nyúljanak azért, hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatást” – mondta a Maszolnak a püspök.

Azt is hozzátette, hogy „a vitatott okirat, ami után szimatolnak”, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében is előkerült, annak eredeti példánya az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában található.

Érdekes előzménynek tartja, hogy beidézésük előtt, július folyamán előzetes bejelentés nélkül egy időben négy helyen jelent meg a zilahi rendőrség két-két embere: a királyhágómelléki püspökség ügyvédjénél, a nagyváradi püspökségen, az erdélyi egyházkerület levéltáránál, illetve a zilahi esperesi hivatalban. A keresett és vitatott okirat tulajdonképpen az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának egy rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, tehát egy jogi-technikai kérdést rendez, amelyből kiderül, hogy az iskolák egyházi intézmények voltak.

„Mostanában már többet kell járnom az ügyészségre, mint máshová” – fogalmazott a Maszolnak Csűry, hozzátéve:

„nagyon barátságtalannak tartom, hogy egyszerre két református püspököt Romániában ugyanazon a napon, ugyanabban az órában ügyészség elé citálnak, ezt még Ceaușescu idejében sem merték megcsinálni”.

    A Zilah központjában álló Református Wesselényi Kollégium épületét a kommunista román állam a református egyháztól vette el az 1948-as államosítás során. A patinás épületet 2003-ban igényelte vissza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A bukaresti restitúciós bizottság azonban bizonyos hiányosságokra hivatkozva elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezése nyomán a román legfelsőbb bíróság 2019 októberében visszaküldte az ügyet az első fokon eljáró bíróságra.

Csűry István akkor a Krónikának nyilatkozva pozitívumként értékelte a döntést, és úgy vélte, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta: a kolozsvári törvényszék felületes munkát végzett és nem vette figyelembe a KREK precíz dokumentumait.

„Semmi kételyem nincs afelől, hogy valami is hiányozna, és mást bizonyítanának, minthogy az a mi jogos tulajdonunk”

– fogalmazott akkor lapnak.

    A Zilahi Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre. A visszaigényelt patinás iskolaépület Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült.

    A református kollégium egykori épülete ma a Szilágy megye legrangosabb iskolájának tartott Silvania Főgimnázium otthona, melynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek.

MTI / maszol.ro / kronikaonline.ro

Címlapkép: A zilahi Wesselényi-kollégium patinás épülete • Fotó: Facebook/Colegiul Național „Silvania” Zalău