Azt mondják, a felvidéki magyar pártok egyesítése korparancs, mert csak akkor juthatnak be a magyarok a parlamentbe, ha mindhárom párt szavazói ugyanarra a pártra szavaznak. Ez a matematika. Minden évben kevesebben vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy külön induljon a parlamenti választásokon a Magyar Koalíció Pártja, a vegyes tagságú Most-Híd és az alig mérhető támogatottságú Összefogás…
A cikk szerzője Szabó Olga, aki Path község korábbi polgármestere, és az MKP parlamenti képviselője is volt, felidézi a korábbi összefogások kudarcát és kételyeit fogalmazza meg a mostani összefogással szemben is. Néhány gondolatot idézünk írásából.
Emlékszem, volt már korparancs a pártok egyesítése. 1998-at írtunk, amikor megszavaztuk az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsában a párt megszüntetését és a Magyar Koalíció Pártja létrehozását.
Mindenképpen rossz ómennek tartottuk, hogy az egység érdekében éppen a legnagyobb tagbázissal rendelkező alulról építkező, demokratikus, magas politikai kultúrájú párt elnökének, Duray Miklósnak kellett félreállnia és a közös párt elnöke Bugár Béla lett. Duray megjárta a börtönt, a Kisebbségi Jogvédő Bizottság nevében fellépett a felvidéki magyarság érdekében, míg Bugár szlovák népviseletben fokossal a szlovák TV egyik szórakoztató műsorában lépett fel. Ő volt az a magyar, akit a szlovák és a felvidéki magyar média egyaránt támogatott.
Aztán jött a nagy lehetőség. Az MKP kormánytényezővé vált. Nagy árat fizettünk érte. A beneši dekrétumok megszüntetéséről és az autonómiáról le kellett mondanunk.
Valljuk be, az MKP kormánytagsága nem volt éppen sikertörténet.
Az MKP-ból kivált politikusok egy része megalapította a Most- Híd vegyes pártot. Nekik nem a magyarság képviselete volt a cél, hanem a pénz. Idővel elkoptak alóluk a választók, most pedig visszakéredzkednek oda, ahonnan elmentek. Hitelüket vesztették, nevüket ragozzák a Gorilla ügyben, de ez őket nem zavarja.
Be kell kerülniük a parlamentbe, mert csak pályáról lehet gólt rúgni. Politikai hatalom nélkül nem megy igazán az üzlet sem. Úgy tűnik, az üzlet nagyon fontos az Összefogás politikusainak is. Egy újabb magyar pártot hoztak létre. Nem tartom tisztességesnek a választók félrevezetését, de úgy látom, a cél szentesíti az eszközt.
Ismét elérkeztünk hát a korparancshoz. A három párt egyesüléséhez. Ahhoz, hogy az Aliancia-Szövetség bekerüljön a parlamentbe, a választók több mint 5 százalékának rá kell szavaznia.
A baj az, hogy nem tudjuk, miért szavazzunk rá? Mert magyar? Hiszen még nevében sem az. Nyugtalanít, hogy elvárják a küldöttektől, hogy szavazzák meg az új párt létrejöttét, miközben azok nem tudják, hogy az Aliancia-Szövetség mire fog szolgálni. Arra, hogy néhány embernek kényelmes élete, jól fizetett állása legyen, vagy fel is fogja vállalni az egyre apadó felvidéki magyarság érdekeit.
A választópolgár már nem fog azért az Aliancia- Szövetségre szavazni, mert az az egyetlen magyar párt.
A teljes írást itt olvashatják el.
