Követve a napi eseményeket, látható, hogy emelkedik a covidosok száma és a kórházba kerülteké is, akiknek – az orvosok szerint – 95 százaléka nem oltatta be magát. Ugyanakkor olvasom, hogy az Alkotmánybírósághoz több mint ezerkétszázan fordultak különböző oltásos alkotmányjogi panasszal.
Egyebek mellett a védettségi igazolványhoz előnyöket fűző szabályozás és a koronavírus elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tétele miatt.
Bár a híradások szerint több európai országban is tiltakozó tüntetéseket szerveztek a covid kártya használata ellen, mondván az sérti az emberi méltóságot és a szabadság jogokat, ennek ellenére így vagy úgy, a negyedik hullám miatt további szigorítások várhatók több országban.
Például Olaszországban kötelezővé teszik a covid zöld kártyát, amely igazolja, hogy tulajdonosát vagy beoltották, vagy érvényes negatív PCR-tesztje van, vagy átesett a fertőzésen. Aki nem tud ilyet felmutatni október 15-e után, azt azonnal felfüggesztik a munkavégzés alól, és öt nap után már fizetés sem jár neki. Ez a covid zöld kártya egyébként már most is kötelező a belépéshez az olasz pályaudvarokon, mozikban, éttermekben, edzőtermekben és uszodákban. Az iskolai oktatóknak is kötelező a vakcina igazolvány, és ennek hiánya miatt már több tanárt elküldtek.
Franciaország-szerte az egészségügyi intézmények mintegy háromezer munkavállalót függesztettek fel, miután azok nem voltak hajlandók felvenni az oltást.
Szlovéniában pedig csak az oltottak dolgozhatnak állami hivatalokban novembertől.
A példákat csak ezért említettem meg, mert nem értem az öntudatos hőzöngőket. Nekik van joguk, hogy védettség nélkül dolgozzanak és ahhoz is, hogy fertőzzenek másokat, de a beoltottak nincs joguk, hogy még enyhén se fertőződjenek meg. De ez nekik, úgy tűnik, természetes és ezért tüntetnek, illetve nálunk az Alkotmánybíróságnál élnek panasszal.
Persze mindenkinek szíve joga, hogy beoltatja magát vagy sem, de az, hogy egy kisebbség, amely nem hajlandó megtenni azt, amit a többség, mégis ugyanolyan jogokat követel magának, mint ami a nagy többségnek megadatik, azért az arcátlanság.
Vajon mit szólnának ezek az emberek, ha olyan döntés születne, miszerint az oltatlanok, ha kórházba kerülnek, fizessék ki a kezelési költségeket, nem lenne betegállomány, vagyis nem kapnának táppénzt, a munkáltató pedig eldöntheti, fizetés nélküli szabadságot ad a gyógyulásig, vagy elbocsájt?
Az oltást mindenki ingyen megkaphatja, aki pedig nem él ezzel a lehetőséggel, annak miért a többség fizesse meg az árát?