A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik – írja a Mandiner.

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni…

…Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A… német politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogy a közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy a felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni. A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogy a véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat.

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren…

…Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogy a GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna.

Forrás: Mandiner.hu

(Címkép: InfoVilág)