Régóta ismert, hogy Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció zászlóbontása óta arra törekszik, hogy a baloldal megkérdőjelezhetetlen vezetője legyen. A jelek arra utalnak, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt fél évvel zajló baloldali „házi versenynek” köszönhetően minden korábbinál közelebb került az exkormányfő a balliberális tömb vezetésének átvételéhez – jelenti ki Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője írásában.
A Gyurcsány-show első felvonásában két lényeges kérdés tisztázódott, melyeknek a következő években stratégiai jelentősége lehet a volt kormányfő célkitűzései szempontjából. Egyfelől a Demokratikus Koalíció már a jelöltállítás szakaszában – az erőfölényük bevetésével, a körülmények mesterséges alakításával – elérte, hogy a 2022-es voksolás szempontjából a baloldal számára kedvezőbb, jobb győzelmi esélyekkel kecsegtető választókörzetek többségében a saját jelöltjei legyenek a biztos előválasztási befutók, amely számításuk be is igazolódott.
GYURCSÁNY MÁR FÉL ÉVVEL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ELŐTT BIZTOSÍTOTTA, HOGY A KÖVETKEZŐ CIKLUSBAN A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓÉ LEGYEN A LEGNAGYOBB BALOLDALI FRAKCIÓ.
A balliberális oldal irányvonalának, politikai agendájának fő alakítója tehát a Gyurcsány-párt lesz a következő négy évben.
Másrészt – Dobrev Klára házi győzelmével párhuzamosan – leszerepeltek mindazok a politikusok (Fekete-Győr, Jakab, Karácsony), akik pártvezetőként értelmezhető szervezeti háttérrel és mozgósító-kapacitással rendelkeznek, míg „hadsereg nélküli hódítóként” talpon maradt Márki-Zay Péter.
NEM KÉTSÉGES, HOGY A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTER SEM JELENLEG, SEM A KÉSŐBBIEKBEN NEM LESZ KÉPES ÉRDEMI ELLENSÚLYT KÉPEZNI A DK POLITIKAI TÖREKVÉSEIVEL SZEMBEN.
Ugyancsak sokatmondó, hogy az elmúlt napokban szocialista és párbeszédes politikusok sora (többek között Hiller István, Gőgös Zoltán, Horváth Csaba, Gajda Péter, Barabás Richárd, Erőss Gábor), illetve a balliberális holdudvar több, emblematikus alakja (például Iványi Gábor, Göncz Kinga, Demszky Gábor) biztosította támogatásáról Dobrev Klárát.
ENNEK FÉNYÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ELŐVÁLASZTÁSI PROCEDÚRA MÁSODIK FELVONÁSA VOLTAKÉPPEN TÉT NÉLKÜLI: GYURCSÁNY LÉNYEGÉBEN ÁTVETTE A BALOLDAL VEZETÉSÉT.
Ez utóbbi állítást alátámasztja a Századvég októberi közvélemény-kutatása is, mely szerint a magukat baloldalinak valló megkérdezettek 51 százaléka már a Demokratikus Koalícióra adná a voksát. Fontos megjegyezni továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc feltehetően a Budapesten alkalmazott modellt kívánja országos szintre emelni. A Demokratikus Koalíció a szocialista Kiss László és Szaniszló Sándor leigazolásával megkerülhetetlen erő lett a Fővárosi Közgyűlésben. Hiába volt tehát eredménytelen Kálmán Olga „váratlan” főpolgármester-jelölti indítása Karácsony Gergellyel szemben, végül – a legnagyobb balliberális frakcióként – mégis a DK szava lett döntő a városvezetésben, függetlenül a főpolgármester személyétől.
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy Gyurcsány továbbra is az ország egyik legelutasítottabb politikusa, aki a bizonytalan és jobboldali szavazók körében markáns népszerűtlenségnek „örvend”. A 2010 előtti szocialista politika restaurálásához pedig nem lesz elegendő pusztán a balliberális „szövetséges” pártok legyőzése.
(Ráadásul meztelen a király! Az ellenzék vezére valójában a bukott miniszterelnök, aki ellen kétharmaddal nyert a FIDESZ 2010-ben. Lassan újra itt az idő! -szerk.)
Szerző: Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője
Forrás: origo.hu
Kép: magyarhirlap.hu