Bizakodóak lehetünk, mert a magyar vidék egyre erősödő életjeleket mutat, és amely irányba most elindultunk, azt nem túlzás történelmi lehetőségnek tekinteni.
Egyre többen választják a vidéki életet, meglátják benne a boldogulás lehetőségét: tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból pedig 2600 honfitársunk költözött el, mindeközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak egy természetközelibb életforma felé. A kormányzat és az agrártárca is felismerve ezt a tendenciát, minden eszközével segíti a vidéki, kisvárosi, falusi és tanyasi életminőség javítását, amihez nélkülözhetetlen a közszolgáltatások fejlesztése, a kisvállalkozások, gazdálkodók támogatása.
Nagy István agrárminiszter/Forrás/magyarhirlap.hu
Ez az első lépés ahhoz, hogy a vidék szónak visszaadjuk az eredeti értelmét, ezzel méltó rangját, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Fontos, hogy a vidékre ne úgy gondoljunk, mint a város ellentétpárjára, és ne is úgy, mint kiszolgáló egységére, hanem úgy, mint nélkülözhetetlen partnerre, egy stabil hátországra.
2010 ebből a szempontból fordulatot hozott, mert az azóta hivatalban lévő polgári-nemzeti kormány gondolkodásának középpontjában mindig is egy kiegyensúlyozott, a főváros-vidék funkcionális munkamegosztásán alapuló Magyarország állt. Azt is világosan kell látni, hogy a vidék nem egy homogén struktúra. Aprófalvaktól kezdve közepes településeken át nagyobb városok alkotják; gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek; védett természeti tájegységek; mezőgazdasági területek alkotják. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása. A bizottságba olyan tapasztalt emberek kerültek, akik különböző szempontokat, érdekeket tudnak becsatornázni a vidékfejlesztési források elosztása során is.
A harminc éve történt rendszerváltás és annak eredményei mellett minden hibája hosszú időre meghatározta, és még ma is meghatározza fontos gazdasági és társadalmi folyamatok alakulását. Egyes ilyen folyamatok vidéken még érezhetőbben befolyásolják a gazdasági állapotokat. A hazai feldolgozóipar 1990-es privatizációja után az új tulajdonosi kör egy jelentős része nem gondolkozott hosszú távon az itt rejlő lehetőségekben. A magyar agrárium ennek következtében nyersanyag-előállítóvá lépett vissza, amellyel radikálisan csökkent a jövedelmezősége. De a kiskereskedelmi szektor nagy része is kikerült a hazai tulajdonosok kezéből. Ezeket rendezni kell ahhoz, hogy a vidék gazdasága megerősödjön, és biztosítani tudja azt az önállóságot, jövedelemtermelő képességet, ami tartósan helyreállítja a vidéki életforma alapjait.
Erről is, és a vidékfejlesztés számos más aspektusáról is termékeny szakmai diskurzus várható a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. rendezésében megvalósuló Vidék Konferencia 2021. november 4-i eseményén.
Online regisztrációs link elérhető itt.
Forrás: origo.hu/Nagy István agrárminiszter
Kiemelt kép: MTI/Varga György
