Dunaharaszti Rákócziliget városrészében az egyházközösség tagjainak kezdeményezésére és összefogásával új templom épült, amelyet október 30-án Marton Zsolt váci megyéspüspök áldott meg ünnepi szentmise keretében. A Szent Imre nevét viselő templom megépülését a helyi hívek adományai, nagyon sok önkéntes munkája, valamint az egyházmegye, az önkormányzat és az állam anyagi támogatása tette lehetővé.
Dunaharaszti rákócziligeti lakóinak növekvő száma miatt az 1920-as években vált szükségessé önálló templom építése a település központjában álló Szent István-templom mellett. Az akkori templom 1933-ban készült el. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg mindkét dunaharaszti templomot felrobbantotta. A Szent István-templomot a háború után újjá tudták építeni, de a rákócziligeti hívek a plébániaépületben kialakított szükségkápolnát használták egészen napjainkig.
Az egyházközségben a második világháború vége óta élt a vágy, hogy a felrobbantott templom helyébe újat építsen. Láng András plébános és az egyháztanács közösen döntött 2012-ben az új templom megépítéséről, amelyet a helyi hívek éppúgy, mint a település másik közösségének, a Szent István-plébániának a hívei is támogattak.
„Úgy érezzük, hogy a kornak, amelyben élünk, szüksége van jelre Dunaharaszti városának szívében. Olyan templomot szeretnénk építeni, amely külsejében félreérthetetlenül jelzi Isten jelenlétét városunkban, belül pedig megőrzi az eddig kialakult meleg, befogadó és családias légkört. Fontosnak tartjuk emellett, hogy ez a munka az egyházközséget még jobban összekovácsolja” – olvasható a templomépítés céljairól a közösség weboldalán. Az ötlettől a megvalósulásig közel tíz év telt el, a tervek elkészítésére meghívásos pályázatot írtak ki.
A hét tervkoncepciót szakmai bírálatra és közönségszavazásra is bocsátották, ez utóbbin csak a város lakói szavazhattak, hogy valóban a helyiek véleményét tükrözze az eredmény. A koncepció, a műszaki megvalósíthatóság és a közönségszavazás eredményképpen a dunaharaszti illetékességű Archimon Építész Stúdió (Apró Tamás, András László, Hegedűs Klára) tervei alapján épült meg az új templom.
„Egyértelmű cél volt, hogy az épület ne csak hetente egyszer a szentmisét, hanem a közösség életét is szolgálja. A főbejáraton érkeznek a hívek, de a mise végén lehetőségük van arra, hogy az árkádos oldalsó kijáraton át az udvarra menjenek, ahol találkozhatnak egymással, és a gyerekeknek is megfelelő tér áll rendelkezésre” – magyarázta Apró Tamás a koncepciót.
2021-ben az önkormányzat támogatásával a templom előtti teret is kialakították, amelynek egy része közparkként működik, összekapcsolódva a helyi kerékpárúttal.
Az építkezés összesen 200 millió forintos költségvetésből valósult meg, amelyhez hozzájárultak a helyi hívek, az egyházmegye, a németországi testvérváros lakosai, az önkormányzat, és az állam is.
„Ez a templom azért épült, mert voltak hívek, akik igényelték. A sok évig kápolnaként használt egykori plébániaépület már nagyon szűkös volt. Egyértelműen elmondható, hogy a több éves templomépítési folyamat végére a hívekből is közösség épült. Mindig minden feladatra találtuk helyben segítséget, sokak munkájából épült fel a templom– tette hozzá az építész.
A templomot Marton Zsolt váci püspök október 30-án áldotta meg. Az aznapi evangéliumra utalva emlékeztette a híveket Jézus szavaira: Isten igazi imádói lélekben és igazságban imádják őt.
Nekünk, embereknek szükségünk van fizikai helyre és időre az imádathoz. Szükségünk van liturgiára, mert itt a földön testből és lélekből állunk, dicsőítésünket az anyagvilág művészileg megformált alkotásain keresztül fejezzük ki.
Forrás és fotó: magyarkurir.hu/Váci Egyházmegye