Az Európai Bizottság (EB) az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet.
Az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kéri az uniós bíróságtól Magyarországra. Az Európai Unió Bírósága még tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy a szerb–magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület akkor megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. Azoknak a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb–magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése – fogalmazott a bíróság akkori ítéletében. A testület különösen a menekültügyi eljárásokról, a visszatérésről és a befogadásról szóló irányelv rendelkezéseinek megsértését állapította meg.
A bizottság szerint az újabb luxembourgi eljárásra azért van szükség, mert Magyarország mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével. Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket, és nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén, a területen maradás jogára vonatkoznak abban az esetben, ha nem áll fenn tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az Európai Bizottság döntésére reagálva közölte:
Brüsszel nem nyugszik, újabb eljárást és büntetést akar a magyar bevándorlási szabályok miatt. A KTK továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy „hatodik éve zajlik a nyomásgyakorlás Magyarországra, amiért megvédjük a határt és nemet mondunk a migránsok betelepítésére”.
Az uniós joggal való összeegyeztethetőségre vonatkozó aggályok alapján az Európai Bizottság még 2015 decemberében, Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnök vezetése alatt indított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az Európai Bíróság 2020. december 17-i ítéletével zárult le. Magyarország szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek.
A magyar kormány tavaly nyáron bezáratta a tranzitzónákat és dolgozott ki egy új eljárást a migrációs nyomás csillapítása érdekében. E szerint a menedékkérelemre vonatkozó igényt valamelyik EU-n kívüli magyar nagykövetségen lehet beadni. Erről a magyarországi hatóságok eldöntik, hogy alkalmas-e arra, hogy ennek alapján menekültügyi eljárást indítsanak. Ha igen, akkor az érintett az eljárás időtartamára egyszeri beutazási engedélyt kap Magyarországra.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez az eljárás sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, mivel kizárja, hogy magyar területen, többek között a határon tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak, ezért a testület kötelezettségszegési eljárást indított.
Forrás: Magyar Nemzet
2022plusz: Már jó ideje tudjuk, hogy az Európai Bíróság a balliberális, globalista brüsszeli elit kiskutyájaként működik, parancsra ül, fekszik vagy pitizik. Másként például nem mondhatták volna ki, hogy a Sargentini-jelentés megszavazása jogszerű volt, hisz mindenki tudja, nem volt az. És nem az az illegális migrációval kapcsolatos döntésük sem, hiszen ellentmond a genfi menekültügyi megállapodásnak, de az Unió határainak kötelező védelmének (Schengeni egyezmény) is. Ha netán megint jogellenes döntés születne ellenünk és pénzbírsággal próbálnák rákényszeríteni Magyarországot a migránsok befogadására, vigyázó szemünket Varsóra vessük. Lengyel testvéreinket is úgy ítélték napi pénzbírság fizetésére, hogy az ügyhöz, amelyért elmarasztalták őket, semmi köze az Uniónak.
Mit tesznek a lengyelek? Nem hajlandók fizetni.
Legyen ragadós a példa.