Sok embernek mondhatnak bármit, a hitén, az előítéletein nem sikerül áttörni – véli Pardi Norbert, aki a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén vezeti saját laboratóriumát.
A molekuláris biológus évtizede együtt dolgozik Karikó Katalinnal és Drew Weissmannal a koronavírus elleni mRNS-vakcinák alapjait jelentő technológián. Pardi a Vakcinák és a Covid–19-sztori címmel tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén. Egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a vakcinák minden évben milliók életét mentik meg. A Magyar Nemzet vele készített hosszabb interjút, ebből idézünk.
Szerinte az oltásokkal kapcsolatban nagyon sok, sokszor egymásnak ellentmondó információt hallani, amelyekből a laikusok nehezen vagy nem tudják kiválogatni a tudományosan megalapozott közléseket. A szakemberekre kellene hallgatni, ebben az esetben az orvosokra, immunológusokra, virológusokra, biokémikusokra, és nem olyanokra, akik nem rendelkeznek ezen a téren alapos tudással.
Én sem adok tanácsot az autószerelőnek, hogy mit tegyen a futóművel, hiszen nem értek hozzá. Ugyanakkor bármerre járok, mindenütt azt tapasztalom, hogy sok embernek mondhatnak bármit, a hitén, az előítéletein nem sikerül áttörni.
Úgy sem, ha a közvetlen környezetében hal meg valaki a koronavírus-fertőzés következményeként. Azt vallom, nagyon fontos az őszinte kommunikáció és a megfelelő tájékoztatás a szakemberek részéről, ugyanakkor az ezen a téren laikusoknak bízniuk kell azokban, akik sok éve vagy évtizede vakcinákkal, kórokozókkal vagy éppen az immunrendszer működésével foglalkoznak.
Az előzményekről elmondta: a 2003 februárjában Ázsiában kitörő járványból – azt is koronavírus, a SARS–CoV–1 okozta – nem lett pandémia, ezért nem született akkor humán vakcina, de rengeteget tanult abból az esetből a tudomány, akárcsak a nagyjából tíz évvel későbbi MERS–-CoV-járványból. Jelentős részben ezekkel az „előtanulmányokkal”, illetve az elmúlt tíz év elképesztő technológiai fejlődésével magyarázható, hogy nagyjából egy év alatt sikerült előállni hatékony Covid–19-vakcinákkal.
A folyton mutálódó vírust képesek követni a vakcinafejlesztők. A BioNTech elnöke, Uğur Şahin professzor nyilatkozta, hogy nagyjából hat hét alatt új vírusvariánsok ellen is hatékony vakcinát készíthetnek. Az mRNS-vakcina szintetikus készítmény, könnyen előállítható és módosítható.
Fontos eredményeink ellenére a mai napig meg kell küzdenünk a támogatásokért. Barabási Albert-László A képlet című könyvében arról ír, nem azért sikeres sok ember, mert csak simogatást kapott az élettől, hanem azért, mert a pofonok után felállt, és újra megpróbálta beteljesíteni céljait. Karikó Katalin kutatói pályája erre ékes bizonyíték, de én is beadtam húsz nagy pályázatot az elmúlt néhány évben, és azokból négyet fogadtak el. Ha csak négyet adok be, lehet, hogy egyszer sem nyerek.
Az mRNS-sel kapcsolatos lehetséges rákellenes kezelésról elmondta: a világ számos pontján dolgoznak rák elleni vakcinákon. Az esetek döntő többségében ezek terápiás szerek, azaz rákos betegeket oltanak, nem pedig egészséges embereknek adnak megelőzési céllal vakcinát, mint általában a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Az adott ráktípusra jellemző specifikus motívumokat használnak antigénként, amely ellen ha létrejön a specifikus immunválasz, elpusztul a rákos sejt. Mi a rákterápia részeként ellenanyagokat is termeltethetnénk az mRNS-sel, és úgynevezett passzív immunizálásra lehetne használni. Ezek a kutatások azonban messze nincsenek olyan stádiumban, mint a fertőző betegségek ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák.
Forrás és teljes cikk: magyarnemzet.hu
Kép: delmagyar.hu
