Az életben számos alkalommal adódik olyan helyzet, amikor rá kell bíznunk magunkat más emberek szakértelmére.
Gyakorta muszáj hinnünk a tudósoknak, mert nem vagyunk képesek minden témában, minden egyes adatnak, kutatási eredménynek utánanézni, és azokat értelmezni. Nem kérdezzük a sebész minden egyes lépését, ha műtétre van szükségünk, de akkor is bízunk másokban, amikor felülünk a buszra.
Döntésünk sikere/eredményessége attól függ, kinek/kiknek a véleményét fogadjuk el, s mennyire ítéljük azt megbízhatónak.
De úgy látszik, mégsem csökken a mindenkinél okosabb, „informáltabb” covid-oltást ellenzők száma. És azok száma sem csökken, akik bedőlnek a különcködők, okoskodók szövegeinek. Pedig nagyon könnyű eldönteni, melyik félnek van igaza, igaz, ehhez be kell kapcsolni a gondolkodásra alkalmas szervünket: az agyunkat. Már akinek a gondolkodás nem fárasztó. Próbáljuk elővenni az érveket, de előbb hagyjuk figyelmen kívül a sok találgatást/bizonyítgatást, hogy ki vagy kik és mely céllal szabadították az emberiségre ezt a vírust.
Tanúi vagyunk, hogy a világ kormányai elsődleges feladatuknak az emberek egészségét, életük megtartását tekintik. Ehhez bevonják a legtapasztaltabb szakértőket, de analizálják a szomszéd államok sikereit és kudarcait is. S valószínű, ha egyesével adnának választ minden egyes vakcina-ellenes hangnak, az életmentés ellen tiltakozók akkor sem lennének kevesebben.
Sajnos nagyon sok köztük a könnyen befolyásolható vagy csak könnyelmű személy, de akadnak anyagi vagy politikai érdekből fellépők is. Sokan vívódnak, képtelenek eldönteni, hogy kinek-minek higgyenek. A bizonytalanok pedig frusztrálttá, depresszióssá válnak.
Hol a kiút? Az ellenzők közül, akik még képesek józanul, logikusan gondolkodni, többen próbálják meggyőzni magukat, hogy a sok-sok millió beoltott, akik nem ellenségük önmaguknak, a környezetüknek, okkal követik az orvosok és a kormányok felelősségteljesen megalapozott ajánlásait.
Higgyünk a kormányunknak, bízzunk benne! Más kiút nincs. Különben csak jobban kiélezzük a helyzetet, ártunk elsősorban magunknak, családjainknak, barátainknak. A cinikus, könnyelmű felelőtlenek pedig könnyebben és gyorsabban juthatnak a temetőbe, mint ahogy azt gondolják. Példa akad jócskán, csak szembe kellene végre nézni a valósággal.
Kövér György