Brüsszel egyre nagyobb beleszólást engedne az NGO-knak a jogállamisági mechanizmus alakításába, ezáltal mind jelentősebb hatalmat adva a nem kormányzati szervezetek kezébe, akik így – meg nem választott aktorként – szignifikáns befolyással vennének részt a nemzeti politikai történések alakításában, Soros György akaratát érvényesítve.
Az NGO-k döntéshozó szerepbe helyezése a népszuverenitás felszámolását jelenti. Ezzel kiiktatva azt a demokratikus alapelvet, miszerint minden hatalom forrása a nép, amely ezen hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb elemzéséből.
Jól látható, hogy a jogállamiság egyetemes konszenzus nélküli, definiálatlan fogalmát Brüsszel kivonta a jog égisze alól, és politikai zsarolóeszközként használja a nyílt társadalmak eszmerendszerével egyet nem értő országokkal szemben.
A jogállamiságra hivatkozó uniós támadások hazánkkal szemben a Sargentini-jelentéssel kezdődtek, majd a 2020-as és 2021-es jogállamisági jelentésekben öltöttek testet. A tavalyi dokumentummal kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, „a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei. A jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól [OSF].”
A tagállamokról kialakított képet az NGO-k nemcsak a jogállamisági riportok készítése során adott válaszaikban formálják, hanem az országjelentéseket megelőző, saját maguk által készített dokumentumokban is. A nyáron közzétett anyagukban kiemelt figyelmet szenteltek Lengyelországnak és Magyarországnak, mivel – szerintük – a két államban „szisztematikusan és folyamatosan építik le a jogállamot”.
Kritikát fogalmaznak meg az EB jelentésével szemben, mivel az minden ország helyzetével azonos mértékben foglalkozik, de a lengyel és a magyar kormány „speciális figyelmet igényelnek”.
A két ország irányába – a brüsszeli narratívának tökéletesen megfelelve – homofób vádakat emeltek, amelyekre hazánk esetében a gyermekvédelmi törvény módosításából adódó, a médiában észrevehető változások adtak okot. A szervezet állítása szerint a civil szervezetek függetlensége és működése egyre nagyobb veszélyben van, és komoly nyomásnak vannak kitéve.
Brüsszel egyre szélesebb jogköröket biztosítana az NGO-knak. Ez is része azoknak az intervenciós kísérleteknek, amiket Soros és az EU folytatnak a nemzetállamokkal szemben.
Brüsszel azt szeretné, hogy a Soros-NGO-k mondjanak véleményt egy ország jogállamisági helyzetéről, és ők döntsék el, rendben mennek-e a dolgok – nem a nép és az általa megválasztott politikusok.
Az EB tehát folyamatos párbeszédet szeretne a civil szervezetekkel, akik Soros György álláspontját képviselve, az ő pénzén működve, jogi köntösbe csomagolt politikai támadások sorát indítják a migrációt, az LMBTQ-propagandát és a nyílt társadalmat elutasító országokkal szemben.
Forrás és teljes cikk: magyarhirlap.hu
Kiemelt kép: mandiner.hu
