Február 18-án lesz nyolc éve, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás miatt Simon Gábort, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnökét. Annak is már hat éve, hogy megkezdődött a büntetőper ellene, ám még mindig nem született elsőfokú ítélet az ügyben.

A KNYF első gyanúsítását aztán vádiratba is foglalták, ennek lényege, hogy Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Ez a gyanúsítás, majd vádpont tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után – egy rendőrautó hátsó ülésén afrikai kígyómérget vett be –, miután a hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust, mint ahogy nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terhelték. Ez utóbbiból három, a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

Az külön érdekesség, hogy nyolc éve nem tudjuk, mint ahogy a hatóságok sem, hogy valójában kié is volt ez a hatalmas, jelen árfolyamon bőven kétszázmillió forint feletti összeg, még az igazságügyi könyvszakértő is csak annyit tudott megállapítani, hogy az nem a volt politikusé.

A pert jelenleg a második bíró tárgyalja, azonban az eljárás az utóbbi hónapokban gyakorlatilag leállt. A bíróság ugyanis jogsegélykérelem keretében a Simon számláját kezelő svájci bankhoz fordult, hogy megtudja, tulajdonképpen honnan, kitől került oda a számlán lévő pénz. A védelem tiltakozott a kérelem kibocsátása ellen, mondván: csak az időt húzzák vele, hiszen banktitok miatt úgysem mondhatnak semmit. A kérelem azonban elment, és miután az érintett bank gyakorlatilag semmilyen választ nem adott, a svájci szakminisztériumon keresztül megsürgették a választ. Ami meg is érkezett: megerősítették, hogy a banktitokra hivatkozva nem adhatnak semmilyen választ.

A Magyar Nemzet teljes cikkét itt olvashatja el.

Kép: Simon Gábor a bíróságon/Bach Máté