A hajdújárási turulszobrot 1943-ban készítették, az avatásra azonban akkor nem került sor, miután bevonultak az orosz és a szerb seregek. Évtizedekkel később a helyi plébános megtalálta az alkotást. Hosszú idő után a turul elfoglalta azt a helyet, ahova eredetileg szánták. A hajdújárási templom udvarában bárki megtekintheti.
1936-ban épült a hajdújárási Keresztelő Szent János-templom. Néhány évvel később, 1943-ban Csajkás Antal, az akkori vikárius kezdeményezésére turulszobrot szerettek volna állítani a templom kertjében. A felavatásra azonban nem került sor, ugyanis közbeszólt a történelem. Az alkotást a hozzá tartozó elemekkel, a címerrel és a zászlóval együtt elásta a vikárius. Néhány évtizeddel később az akkori plébános, Drenkovics Tibor a templom kertjében szántott. Munka közben az elrejtett szoboregyüttesre bukkant. Végül Bóni Lászlóhoz került az alkotás, aki megőrizte, majd készségesen visszaadta a falunak. A restaurálást követően méltó helyére került a turulmadár.
A helyiek számára sokat jelent a turul, a múltunkat, a gyökereinket jelképezi – mondja Horváth Endre jelenlegi hajdújárási plébános.
A turult, a magyar eredetmondák legendás madarát általában széttárt szárnnyal ábrázolják. A hajdújárási madár szárnya nyugvó állapotban van. Sövény Rudolf szerint ez azt jelenti, hazatértünk.
Forrás és címkép: Vajdaság Ma
