Mától újabb, a kisebbségi nyelvhasználatot durván befolyásoló törvénycikk lép életbe Ukrajnában. A Vasárnap.hu munkatársa, Tóth Gábor a változtatásokról kérdezte Fedinec Csillát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát. Portálunk a beszélgetés legfontosabb részeit idézi.
– Január 16-án lép életbe az ukrán nyelvtörvény újabb cikke, amely a nyomtatott sajtót szabályozza. Mi is ennek a lényege?
…- Ukrajna első nyelvtörvénye még a szovjet időszakban, 1989-ben keletkezett, s egészen 2012-ig érvényben volt. Az akkor megalkotott új jogszabály nóvuma az volt, hogy regionális szinten hivatalos nyelvvé tette azokat a kisebbségi nyelveket, amelyeknek a beszélői meghaladták a 10 százalékot. A törvény parlamenti elfogadását botrányok övezték, nem alakult ki a kérdésben széles körű politikai konszenzus. A jogszabály körüli éles diskurzusok a nyelvkérdést a politikai viták szimbolikus kérdésévé tették. 2019-ben az ugyancsak politikai finomkodás nélkül elfogadott újabb nyelvtörvény pedig elvágólagosan egyetlen nyelvet, az államnyelvet tette meg az állam szuverenitása, a nemzet egysége letéteményesének…
…Mondhatni úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai.
– Mondana egy példát?
– Elég beszédes a nyelvtörvény éppen most életbe lépő 25. cikke, amely a nyomtatott sajtóra vonatkozik. Az 1. bekezdés szerint a nem ukrán nyelvű sajtótermékeket tükörkiadásban és azonos példányszámban, államnyelven is meg kell jelentetni. A további bekezdések az egyéb részletszabályokat tartalmazzák, az 5. bekezdés pedig a kivételeket – mindezek nem vonatkoznak az őslakosnak elismert népek (krími tatárok és néhány kisebb nép), valamint az Európai Unió hivatalos nyelvein kiadott sajtótermékekre, azaz a magyar nyelvűekre sem…
… – Mi várható 2022-ben?
– Ami most napirenden van – az az állampolgársági törvény és a nemzeti kisebbségekről szóló törvény. Előbbivel kapcsolatban a legfőbb várakozás a kettős, vagy többes állampolgárság legalizálása (jelenleg Ukrajna csak egyetlen állampolgárságot ismer el), ami a hétköznapi emberek, többek között a magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai magyarok életét könnyítené meg, elmúlna a fejük felől az állandó fenyegetettség, hogy ennek a tulajdonképpen illegitim állapotnak valaha is negatív következményei lehetnek. Ami a félelmeket táplálhatja az az, hogy az eddigi tervezetek tartalmazták azt a kitételt, hogy a kettős, vagy többes állampolgárok nem tölthetnek be pozíciót állami hivatalban, és nem lehetnek például önkormányzati képviselők, polgármesterek sem.
… – Ukrajna nem mindig üt meg baráti hangot a neki segítő kezet nyújtó Magyarországgal. Nem volt jó üzenet, hogy Beregszászra ukrán katonai bázist terveztek. Ez valóban megépült?
– Évekkel ezelőtt sokat beszéltünk róla, de azóta a nyilvánosság előtt erről hallgatnak, miközben az építkezés folyik, az eltervezett létesítmények közül van, amelyik már el is készült. Egyértelmű, hogy a katonaság Beregszászra költöztetése a demográfiai egyensúly erős megbontását is szolgálja. Magyarországról tekintve megdöbbentő, de Ukrajnának valóban nincs igazi gazdaságfejlesztési terve Kárpátaljára nézve. A Magyarországról érkező tekintélyes támogatások mindenekelőtt az oktatási és a kulturális szférát célozzák. Márpedig munkahely nélkül nincs jövő, mindez pedig tovább rontja a magyar közösség kilátásait…
Forrás: vasarnap.hu
Szerző: Tóth Gábor
(Címkép: karpathir.com)
