Miközben napok óta gúnyolódik a hazai baloldal az árstop kapcsán a csirke farháton és ezáltal azokon, akiknek ez a fő húsétele, a Momentum ifjú politikusa, a külföldi magyarságot képviselni kívánó Csillag Tamás megcsillogtatta szociális érzékenységét.
A fiatal politikus arról posztolt a Facebookon, hogy miért ilyen drága Magyarországon az iPhone. Emlékezetes, hogy a párt elnöke, Fekete-Győr András a tej árát nem tudta megmondani a Mandiner interjújában. Az újabb poszt erősíti azt a vélekedést, hogy a Momentum kevésbé látja a magyar valóságot és a tényleges társadalmi-gazdasági kihívásokat.
Emlékezzünk arra, amikor a végre növekedésnek induló magyar vállalkozásokat kezdték volna listázni és bojkottálni, vélt politikai okok alapján, elképzelve egy olyan ideális piacgazdaságot, ahol a pék nem süt kenyeret a vele politikailag egyet nem értő vásárlónak.
Inkább haljunk éhen mindketten ugye, csak nehogy hozzáérjünk egy olyan forinthoz, amit konzervatív kéz érintett – írja a Mandiner. A csúcstelefon alapára Magyarországon kb. 425 000 forint. A KSH adatai szerint az idei átlagbérek összege bruttó 431 300, nettó 286 300 forint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyarnak mintegy 30 napot kell dolgoznia egy 128 gigás iPhone 13 Próért, anélkül, hogy bármi másra költene (és akkor még nem is beszéltem arról, hogy mekkora a különbség az átlag és a medián bér között…) Nem csak abszolút értékben nálunk az egyik legdrágább az iPhone, hanem az átlagbérekhez viszonyítva is az átlag magyar melósnak a leginkább elérhetetlen az új almás telefon – kesereg az európai energiaválság, a növekvő infláció és a nyugati üzletekben tapasztalható áruhiányok idején a politikus azon, hogy a 431 300 forintba kerülő telefon szerinte elérhetetlen az átlag magyar melósnak.
Az nem világos, hogy miért épp az Apple nevű cég által gyártott luxuscikket választotta Csillag szegénységi küszöbnek, mert telefont bárki e termék árának a töredékéből is vásárolhat.
Amit szerinte azért sem tud megvásárolni a szegény magyar dolgozó, mert az ország német összeszerelő üzem és nem sikerül a magas hozzáadott értékű ágazatokat Magyarországra csábítani – sorolja a gondolatmentes, sokszorosan, adatokkal megcáfolt közhelyeket Csillag, amiért nem hibáztatható, sőt akadémiai közgazdász már lehetne.
A Magyar Nemzet teljes cikkét itt olvashatja el
Kép: mandiner.hu