„A legnagyobb magyar örökségét nemcsak ápolni, hanem folytatni is kell” – vallja Széchenyi Tímea. A családi örökségről, a névvel járó felelősségről, a 20. század hányattatásairól és a 21. századi reményekről beszélgetett a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgetett Zováthi Domokos a Mandiner új portrésorozatában: a Név kötelez-ben. Ebből szemlézünk.

Széchenyi Tímea: Jómagam Széchenyi István kisebbik bátyjának, Széchenyi Pálnak vagyok leszármazottja, ő az ükapám, „a legnagyobb magyar” pedig az üknagybátyám. Fontos megjegyeznem: szerintem kevesen tudják az országban, hogy

Széchenyi Istvánnak az egyenesági leszármazottja is Magyarországon él,

és az alapítványunk egyik kurátora, gróf Széchenyi Géza. Az ő nagypapája Széchenyi Ödön, dédapja pedig István.

Forrás: demokrata.hu

Forrás: demokrata.hu

A család már nem használja a gróf nevet.”Azért, mert tiltva van. – mondja. Van egy 1947-es törvény, amelyet azóta sem változtattak meg. Ez a paragrafus az államosításkor született meg, és elvételezte az összes ingó- és ingatlantulajdont, valamint a nevünknek azt a részét, amely arra mutat, hogy valaki az arisztokráciához tartozik. A gróf, herceg, vitéz és egyéb címeket mindenkitől elvették.”

Tímea nagyszülei  Magyarországon maradtak, nagyon nehéz életet éltek. „Ahogy a családtörténetünket kutatom, folyamatosan, még most is sok olyan forrást találok, ami nagyon megérint. Sok mindennel szembesülök, amit gyerekként nem láttam, nem hallottam, mert édesapám eltitkolta, nem beszélt ezekről a keserves dolgokról. – mondja Széchenyi gróf leszármazottja.

A kommunista hatalom foggal-körömmel küzdött az arisztokrácia ellen, de az is benne lehetett az üldöztetésükben, hogy megfosszák Magyarországot a történelmétől? Annak az időszaknak az volt a jelmondata, hogy mindenkit tegyünk egyenlővé. Csakhogy itt valójában nem ez történt. Nagyapám bűne az volt, hogy arisztokrata földbirtokos volt, ezáltal a rendszer ellenségévé vált. Azért is fosztották meg minden vagyonuktól a családomat, hogy ne legyen erejük, és ne tudják folytatni azt a gazdasági építkezést, amit mindig is folytattak. És igen, az is benne volt, hogy ne létezzen a magyarság, a nemzeti öntudat, a kereszténység, hiszen nem lehetett templomba járni, nem lehetett tanulni.

De a kommunizmus sem tudta megtörni családunk hazaszeretetét.

Amikor Széchenyi Tímea  létrehozta  Gróf Széchenyi Család Alapítványt számára az égi küldetést jelentett. „ Az alapítványunk mögött erős hit áll, ami komoly tartalommal párosul. Nyolc évvel ezelőtt szedtem össze a családot, amikor úgy éreztem, hogy most már lépni kell, tovább kell vinni az örökséget. A család 2021-ben Széchenyi-évet hirdetett. A Történelmi Magyar Családok Emléknapját immár negyedik éve rendezik meg.

„Arra kértük az egész országot, hogy mindenki emlékezzen meg valamivel a magyarságáról, a legnagyobb magyarról. Szinte el sem tudtuk látni a feladatainkat, annyi helyre kellett volna menni, olyan sok felkérést kaptunk. Rengeteg iskola, óvoda és egyéb intézmény jelentkezett.

Ezzel azt a lelki terhet, amit a vállunkra rakott a történelem, beszélgetésekkel, találkozással és gyertyagyújtással, valamint ökumenikus istentisztelettel próbáljuk feloldani. Eddig a Nemzeti Múzeumban tartottuk ezt a napot, remélem, hogy legközelebb is ott fogjuk, bár azzal viccelődtünk, hogy lassan kinőjük a helyszínt, mert

már négyszáz regisztrált „családunk” van. Azzal, hogy itt „egyesítjük erőinket”, remélem, tudunk tenni civilként ezért a nemzetért, megsegítve azt a mindenkori keresztény kormányt, amely végzi a feladatát. Van Széchenyi Táborunk, Széchenyi Szabad Akadémiánk az Óbudai Egyetemmel együttműködésben.

Találtam egy fotót az édesapámról 1964-ből, és egy üzenet van a hátulján: „Sok szeretettel gondolok rátok, nézegessétek 2010-ben is ezt az emléket”. Akár kommunizmus vagy más vész sújtja az országot, azt hiszem, a magyarságot, a hitünket nem lehet megtörni.”

Nem csak a név, a nemesség is kötelez. Noblesse oblige!

Írta:Zováthi Domokos

Forrás és teljes interjú: mandiner.hu

Kiemelt kép: Szabad Föld/Bielik István