Gyurcsány Ferenc kérte hallgatóit, gondoljanak vissza arra, hogy honnan indultak az ellenzéki pártok, mik voltak a céljaik, kit tekintettek riválisnak. Most ez a hat párt együtt van, vezetői mostanában minden második nap egy asztalnál ülnek, mert egyetértenek, hogy egy európai, demokratikus, polgári Magyarországot szeretnének – mondta.
Ezt az ellenzéket arra teremtette a sors, hogy kihívást intézzen Orbán Viktor rendszerével szemben. A választáson az dönti el az sorsukat, hogy az emberek akarják-e vagy sem, hogy maradjon a mai kormányfő és az ő hatalmi, kulturális világa. Ha úgy tetszik, igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy a választás egy erről a rendszerről szóló népszavazás lesz – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy az ellenzék Márki-Zay Pétert jelöli kormányfőnek és ha többséget szerez a választáson, akkor őt választja meg miniszterelnöknek a parlamentben. Ez így van rendjén, mert így döntöttek az ellenzéki választók
– nyomatékosította a DK elnöke.
Kiemelte, hogy amikor egy kormányfőjelöltet támogatnak, akkor alapvetően egy politika mellett törnek lándzsát, ami lényegesen fontosabb, mint bármilyen részletkérdés, mert „a hazánkról szól”. Hozzátette: ebben nem ismernek kompromisszumot és nincs helye bizonytalankodásnak.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, természetesnek gondolja, hogy 12 év kormányzás után az emberek jelentős részének elege van a kormányból. A magyarországi házasságok átlagos hossza 14 év, hogy ne lenne elege az ország jelentős részének egy olyan hatalomból 12 év után, amit egy percig sem akart? – mondta.
Úgy értékelt: az „orbáni hatalom” elfáradt és „egyébként meg egy feslett hatalom”. A kabinetet akkor tekinti fáradtnak, ha híján van új gondolatoknak és ideáknak. Azt a hatalmat tekinti feslettnek, amelyik nem képes saját szabályai és elvei szerint élni, részt venni közéletben.
A politika nem lehet tisztességes, ha nem felel meg saját meghirdetett elveinek és nem lehet erkölcsös, amikor az derül ki, hogy a kormánypárt parlamenti frakciójának környékén „ennyi köztörvényes disznóságot soha korábban nem követtek el” – folytatta Gyurcsány Ferenc, aki szerint a „feslettségnek” lesznek következményei, az „orbáni világ” valójában nem bátor, hanem nagyhangú.
A DK elnöke azt mondta, az orbáni hatalom nem erős, hanem durva és nem is keresztény.
Világossá kell tenni, hogy „itt pogány barbárokkal állunk szemben”, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat, hogy elfeledtessék mindazt a disznóságot, amit tesznek
– fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsány Ferenc a kormány és az ellenzék közötti legnagyobb felfogásbeli különbségnek azt nevezte, hogy történelmileg hol van Magyarország helye: Moszkva, Ankara vagy Berlin, Párizs a viszonyítási pont. További dilemma az, hogy a hatalom a népé vagy a kormányé, vagy hogy „tolvaj-e ez az állam és tolvaj-e ez a kormány” – tette hozzá.
Kijelentette: ebben a három témában az európai országok többségének fő politikai irányzatai és a mai ellenzék is egyetért; az pedig egy baloldali gondolat, hogy nem lehet megengedni, hogy egy szűk tehetős réteg mellett egyre többen a hátramaradottak Magyarországát éljék meg.
Azt mondta, Magyarországon hosszú hagyománya van az önkény elfogadásának és az önkény igénylésének, Magyarország lassan polgárosodik, de az ellenzéknek meg kell teremtenie a lehetőséget, hogy az emberek merjenek, tudjanak szabadok lenni, a szabadság pedig ne fenyegetést, hanem lehetőséget jelentsen a számukra.
Az ellenzék azt szeretné, hogy a szabadság méltányos korlátozásával és szabályozásával a lehetőségeket is méltányosan osszák el
– fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A választás utáni lehetséges jövőt vázolva elmondta, hogy az ellenzéket és a kormányt is nagyjából két és fél millió szavazó támogatja. Meg kell tanulni együtt élni, „mert nem tehetünk mást” – közölte, hozzátéve: aki kormányoz, annak a hazát kell képviselnie, a jelenlegi hatalom azonban nem képviseli a hazát, csak az övéit, az „összes többit pedig negligálja”.
MTI
Fotó: MTI
