A baloldal hétfői közleménye alapján megállapodtak a baloldali pártok abban, hogy Róna Pétert jelölik államfőnek. Simor András közgazdász, aki Matolcsy György előtt (és Járai Zsigmond után), 2007. március 3. és 2013. március 3. között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, azaz Gyurcsány Ferenc kinevezettje volt, (Megj.: e tekintetben Márki-Zay Péter bejelentése, hogy Iványi Gábor lesz a közös köztársasági elnök-jelölt szintén hazugságnak bizonyult. Pedig a bejelentésen jelen volt Gyurcsányné Dobrev Klára akinek a szeme sem rebbent…)

Róna Péter teljes káoszt és gigaveszteséget okozott a buszgyártással foglalkozó kaposvári NABI-nál, az átláthatóság teljes hiányát állapították meg, majd kirúgták őt és fiát a cégből. A vállalat azóta meg is szűnt. Simor András korábbi baloldali jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet a baloldali köztársasági-elnökjelölttel kapcsolatban, hogyha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleménye szerint egy teljesen erkölcstelen figura. Mindezt Békesi László, Horn Gyula volt pénzügyminisztere is megerősítette.

Könyvvizsgáló cégeket sokszor megvádolják azzal, hogy szinte bármilyen mérleget aláírnak és szemet hunynak ügyfeleik kisebb-nagyobb disznóságai felett – kezdte Simor András a „Róna, mint köztársasági elnökjelölt” című bejegyzését. „A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Azalatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte” – folytatta a volt jegybankelnök.

Meg is nevezte a vállalkozást: ez a NABI volt, amelynek igazgatósági elnöki posztját Róna Péter töltötte be. Egyébként, ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint egy teljesen erkölcstelen figura – tette hozzá Simor. 

Békesi László, Horn Gyula korábbi pénzügyminisztere is egyetértett Simorral, és kijelentette, hogy:

RÓNA EGY ELLENTMONDÁSOS, GÁTLÁSTALANUL TÖRTETŐ FIGURA.

A botrány pontos megértéséhez érdemes az időben visszamenni. A North American Bus Industries (röviden NABI) története 1976-ban kezdődött, amikor kereskedelmi megállapodás született a magyar Ikarus és amerikai Crown Coach vállalatok között. Együttműködésük eredményeként 1977-ben megjelent Los Angelesben az első Magyarországon tervezett csuklós autóbusz. Az 1980-as években az együttműködést felbontották és az Ikarus új stratégiai megállapodást kötött az Union City Body Company-vel (UCBC), hasonló működés szerint: Magyarországon tervezték a buszokat és gyártották a vázakat, míg a végszerelésre az Egyesült Államokban került sor.

1992-ben az Első Magyar Alap tulajdonába (ennek volt az alapítóa Róna Péter) került az UCBC, Amerikai Ikarus néven. Így már nem csak a tervezés, de a design és az alkatrészek biztosítása is magyar feladat volt. A karosszéria a Budapest-mátyásföldi gyárban készül, míg az autóbuszok összeszerelése az Alabama állambeli Annistonban történik a NABI Inc. üzemében.

A NABI 2000-BEN, A BRIT OPTARE FELVÁSÁRLÁSÁVAL LÉPETT AZ EURÓPAI PIACRA, MAJD 2002-TŐL KÍNÁLTA A MAGYARORSZÁGON GYÁRTOTT NABI 700 SE ELŐVÁROSI, HELYKÖZI AUTÓBUSZT. 

A NABI zöldmezős beruházással, még 2001-ben azzal a céllal építette fel kaposvári üzemét, hogy itt kompozit karosszériás buszokat gyártson. Már kezdetben is döntően az amerikai piacra készültek saját fejlesztésű járművek, ám négy év után kénytelenek voltak leállítani a termelést, mert a Magyarországon készülő buszok nem mentesültek az úgynevezett Buy America törvény hatálya alól. Ez kimondja, hogy a szövetségi támogatást élvező közbeszerzéseknél az alkatrészek 60 százalékát amerikai gyártóktól kell beszerezni, sőt az összeszerelést is az Egyesült Államokban kell végezni. (Tegyük hozzá: mint lejjebb írjuk, az amerikai törvényektől függetlenül 2005-ben már óriási bajban volt a cég – jórészt Róna Péterék miatt.)

AZ ÚJ PIACOKBAN IS BÍZVA KÉTSZER SIKERÜLT ÚJRAINDÍTANI A TERMELÉST, ÁM A MINTEGY 170 DOLGOZÓT FOGLALKOZTATÓ ÜZEM 2013 MÁJUS VÉGÉN BEZÁRT. 

Róna Péter és fia 2001-ben került a NABI-hoz. Ekkortól kezdve merült fel egyre több probléma a magyar cég gazdálkodásával kapcsolatban. Először a Deloitte könyvvizsgáló cég (itt dolgozott Simor András) felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, mert a társaságtól nem kapott meg időben dokumentumokat. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban, például a cég nem teljesítette 72,5 millió dolláros tartozását a bankoknak.

A következő években sem lett jövedelmező vállalkozás a NABI. A cég folyamatosan csak veszteséget termelt. Thronton Sanders, a NABI amerikai leánycégét 1997-ig vezető igazgatója azt mondta Róna tevékenységéről, hogy a finanszírozási és működési nehézségeket sorozatos stratégiai, strukturális és menedzsment hibák okozták. 2003 második felében pedig létszámleépítést jelentettek be a cégnél.  Róna azzal magyarázta a működési problémákat, hogy a forint erősödése komoly negatív hatást gyakorolt a társaság gazdálkodására.

Sem a leépítések, sem az átalakítások nem segítettek a cégen, ezért 2004-ben, amikor már menthetetlenül megromlott a NABI helyzete, a társaságon belüli nyomásra Róna július elején bejelentette visszavonulását, és fiával együtt kilépett a NABI vezetőségéből. Róna valódi tevékenységére a 2005-ben kiadott, az előző évről szóló gyorsjelentésben derült fény. A 45 millió dolláros egy negyedév alatt termelt adózott veszteséggel a társaság a saját tőkéje 83 százalékát elvesztette (azaz a részvények könyv szerinti értéke ennyivel csökkent). A transzparencia hiánya totális méreteket öltött – szerepelt a jelentésben. Róna tehát gyakorlatilag bedöntötte a céget.

Forrás: Origo

Kép: Kovács Attila/MTI