A 13. havi nyugdíj bevezetését értelmetlennek és feleslegesnek, a rezsicsökkentést pedig az egyik legkárosabb intézkedésnek tartja Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere. Bokros Lajos kifejtette, hogy mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit.
A bécsi székhelyű CEU-ban oktatató Bokros Lajos interjút adott a Népszavának. A magyar gazdaság helyzetét boncolgató beszélgetés során az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere kifejtette:
szerinte a jelenlegi kabinet a célzott költségvetési támogatás helyett túlzottan nagymértékű és mindenkire kiterjedő, általános költségvetési támogatásokat kínált.
Jó példa erre a „törlesztési moratórium, ami teljesen felesleges és káros, mert egyáltalán nem igaz, hogy abban az időszakban mindenki jövedelemhiányban szenvedett volna, és nem lett volna képes az aktuális kamatokat, illetve az esedékes törlesztést megfizetni”. Hozzátette: „a nacionalisták nem értik ezt”.
Nehezményezte, hogy a monetáris könnyítés eszközeivel is serkentik a gazdaságot, hiszen a kamatokat nagyon alacsonyan tartják. Mint fogalmazott:
„bőven elegendő lett volna azoknak a csoportoknak, személyeknek a költségvetési támogatása – ideiglenesen hat-, vagy kilenc hónapig –, amelyek közvetlenül kárvallottjai voltak a járvány által okozott visszaesésnek. A vendéglátásban és a turizmusban dolgozókat és vállalkozókat kellett volna csak megsegíteni”.
Bokros Lajos nem ért egyet a kormány béremelési-politikájával sem, melyet a „felelőtlen és fölösleges fiskális túlköltekezés” példájaként említett. Kijelentette: „tévedés, hogy a béreket az árakhoz kell igazítani. Emelésük a termelékenység növekedésével kell, hogy párhuzamot tartson.” Hozzátette:
„A 13. havi nyugdíj bevezetése ugyancsak értelmetlen és felesleges volt. Ez a költségvetési túlköltekezés része. A nyugdíj ugyanis nem rászorultsági alapon kimért szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány. Alapja az, hogy ki mennyit fizetett be járulékként. S mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit”.
Bokros Lajos szerint ha a gazdaság szereplői azt látják, hogy az árak növekednek, akkor várják is ennek a bekövetkeztét, ami önmagát beteljesítő jóslatként hat, és megváltoztatja a termelők és a fogyasztók magatartását. A fogyasztók előbbre hozzák a vásárlásaikat, a kereslet tovább növekszik, s egyidejűleg csökkenek a megtakarítások. Az infláció növekedéséhez persze az is szükséges, hogy az áremeléseket a piac el is fogadja és visszaigazolja, ami a rendkívül eltúlzott pénzszaporítás nyomán nálunk meg is történt.
Bokros Lajos minél előbb bevezetné az eurót. Mint fogalmazott: „Hazánknak elemi érdeke az eurózónához való minél előbbi csatlakozás, aminek már tíz évvel ezelőtt meg kellett volna történnie. Ennek elmaradása óriási kárt okozott az országnak (…) Az euró bevezetésének elmulasztása jó néhány közgazdász bűne is, akik elhitették a magyar kormánnyal, hogy a monetáris függetlenség előnyös számunkra. Kicsi, nyitott, teljesen konvertibilis valutájú országban azonban ez sohasem érvényesül, így nincs semmi előnye.”
Az árak rögzítéséről a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere azt mondta, hogy a „szocializmus időszakát idézi”. Hozzátette: egyfelől azért tartja „egyértelműen károsnak”, mert akadályokat gördít a kínálati láncok normális működése elé. Másrészről
„az olcsó benzin nem a szegényeket támogatja, hanem a gazdagokat és középosztályt. Akinek telik arra, hogy mindennap tankoljon, az sokkal több támogatáshoz jut, mint az, aki csak hetente, vagy esetleg havonta. Akinek nincs autója, az semmit sem kap. Itt, tehát egy olyan intézkedésről van szó, amely a magasabb jövedelműeket támogatja az alacsonyabb jövedelműekkel szemben”.
Bokros Lajos a rezsicsökkentésről is hasonlóan vélekedik: a „legkárosabb intézkedések egyike Magyarországon. A termelést torzítja, komoly veszteségeket okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek lerongyolódtak és nem fejlesztenek, nem ruháznak be. Az energiahatékonyságot javító beruházások elmaradtak. Itt is a gazdagok fogyasztását támogatják”.
Bokros szerint a választások után bizonyára hozzá fognak nyúlni a rezsicsökkentéshez, ugyanis a „veszteségek olyan szintet kezdenek elérni, amely akár szétverheti mind a költségvetést, mind az alapellátást. A helyzet tarthatatlan”. Hozzátette: „az ukrajnai orosz invázió még súlyosabbá tette a bajt. Nem tudjuk, meddig fog tartani a háború, de ettől függetlenül úgy vélem, hogy teljesen meg fog változni körülöttünk a világ. Mégpedig hosszú időre, akár emberöltőre is. Ennek jó néhány jele már most megmutatkozik. Az Európai Unió, ha nem is rövid időn belül, de 10-15 éven belül mindent meg fog tenni azért, hogy az orosz energiafüggőséget felszámolja, amihez óriási mennyiségű beruházásra lesz szükség, és ez alól Magyarország sem jelenthet kivételt. De ehhez másfajta szemléletre van szükség. Ha komolyan vesszük, hogy főként a megújuló energiát fogjuk felhasználni, akkor érdemes megemlíteni, hogy a gáz- és olajtüzelésnél ezek drágábbak. Ez azt jelenti, hogy semmifajta rezsicsökkentésnek nem nyílik tere. Álom azt hinni, hogy az elkövetkező 15-20 évben olcsó lesz az energia. Az árak emelkedésének mértékét ma még nem lehet megbecsülni, minden attól függ, milyen technológiát fognak alkalmazni – mondta a Népszavának adott interjúban Bokros Lajos.
Kiemelt kép: MTI
