Milyen gyakran van szükségünk új világrendekre? Olyan gyakran, mint olajcserére?

Ahogy Joe Biden hétfőn a Business Roundtable vezérigazgatói negyedéves találkozóján beszélt Washingtonban:

„Most jött el egy olyan időszak, amikor a dolgok megváltoznak. Új világrend lesz odakint, és nekünk kell vezetnünk. És ehhez össze kell fognunk a szabad világ többi részét.”

Alig harminc év telt el azóta, hogy George H.W. Bush új világrendet ígért és úgy tűnik, az már elévült. De a történet sokkal régebbi. A 20. század folyamán olyan politikai szereplők, mint Woodrow Wilson és Winston Churchill is használta már az „új világrend” kifejezést. H.G. Wells brit író és futurista az 1940-es években messzebbre ment a „haladóknál”, amikor kisajátította és újradefiniálta az „új világrend” kifejezést, mint a technokrata világállam és a tervgazdaság szinonimáját.

De az új világrendről, a legharciasabb formájában James Warburg nyilatkozott, aki 1950-ben megjelent az Egyesült Államok Szenátusának Külkapcsolati Bizottsága előtt és kijelentette:

„Világkormányunk lesz, akár tetszik, akár nem. A kérdés csak az, hogy a világkormányzatot beleegyezés vagy hódítás útján valósítjuk meg.”

James Warburg német származású amerikai bankár volt,  Franklin D. Roosevelt pénzügyi tanácsadója. Apja Paul Warburg szintén bankár volt, a Warburg család tagja és a Federal Reserve (FED) rendszer atyja…

Ez ugyanaz a gondolat, mint amit David Rockefeller – John D. Rockefeller, a Standard Oil (ExxonMobil), a Rockefeller Egyetem és a Rockefeller Alapítvány megalapítójának utolsó unokája – mondott:

„Amire még szükségünk van, az egy megfelelő nagyságú válság, és a világ népei el fogják fogadni az új világrendet.”

A globális elitnek – vagy ahogy Dr. Drábik János nevezi, a háttérhatalomnak, Bogár László professzor szavaival: „akikről nem beszélhetünk” – új világrendre való egyre nyíltabb törekvését három intézmény is segíti. A Bilderberg-csoport, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsa (CFR), és a Háromoldalú Bizottság (TC). Szintén Drábik János írta le, hogy amit háttérhatalomnak nevezünk, lényegében azt a nem is annyira képzeletbeli pénzügyi-hatalmi piramist jelenti, amelynek nagyjából 300-400 család áll a csúcsán.

2014-ben a fent említett Bilderberg-csoport titkos ülésére meghívták a most éppen a választási „billegő körzetek” megnyerésén dolgozó Bajnai Gordont is, akiről azóta azt tartják, hogy ő az összekötő Magyarország és a háttérhatalom bizonyos körei között. (Ilyen tekintetben egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a baloldal nem kívánt, de elvileg lehetséges győzelme esetén őt neveznék meg miniszterelnöknek.)

Daniel Estulin 2005-ös, A Bilderberg-csoport igazi története című monográfiája még a háttérhatalom céljait is sorra veszi. A könyv szerint ezek a következőek:

  • egységes globális értékrend kialakítása,
  • a világ népességének centralizált igazgatása agykontroll segítségével,
  • új világrend kialakítása, amelyben nincs középosztály, csak urak és szolgálók,
  • növekedés nélküli társadalom, ahol nincs prosperitás vagy haladás, csak egyre nagyobb hatalom és vagyon az eliteknek,
  • folyamatos háború és kreált gazdasági válságok,
  • az oktatás abszolút kontrollja a közgondolkodás befolyásolása és a vezetők előválasztása érdekében,
  • a WTO és a NAFTA globálissá tétele,
  • A NATO világhadsereggé tétele,
  • globális jogrendszer kialakítása,
  • globális jóléti állam létrehozása, amelyben az engedelmes szolgákat díjazzák, a lázadókat pedig üldözik.

Az új világrend elképzelése – háttérhatalmi vezetéssel – természetesen érinti Európát is. Erről szól az Európai Egyesült Államok létrehozásának célja, amelyet oly lelkesen és hangosan támogat Gyurcsányé Dobrev Klára és mindazok, akik Brüsszelben rajta vannak a Soros „szimpatizánsainak” (bér)-listáján. Ismét Drábik Jánostól idézünk:

„Az Európai Unióban az értékelőállító termelő (fizikai) gazdaság helyére a forgalom, a fogyasztás, az eladósítás és a kamatszedés elsőbbsége alapján működő pénzgazdaság – krematisztika – lépett. Ebben a rendszerben a monetáris hatáskör, amely ma a legfontosabb hatalmi jogosítvány, a kis létszámú nemzetközi beruházó bankárokból álló csoport magánmonopóliuma lett. Ez a transznacionális csoport működteti a saját hasznára azt a magánpénz-rendszert, amelynek motorja a kamatautomatizmus. Ez a kamat-kapitalista privát-pénzmonopólium a reálgazdaságtól elszakadva automatikusan növeli a pénz, valamint a pénzre ráépült értékpapírok és derivátumok mennyiségét. Ennek következtében a jelenleg forgalomban lévő pénz, értékpapír és derivátum követeléseknek, azaz az összes pénzvagyonnak csak a két százaléka van reális vagyontárgyakkal, ingatlanokkal, árukkal és szolgáltatásokkal fedezve. Ez a fedezetlen pénzzel és értékpapírokkal, valamint spekulációs derivátumokkal működtetett rendszer a legkisebb megrázkódtatásra kártyavárként omolhat össze, annyira ingatag.”

Ez a harc kezdődött most el a „levegőből gyártott dollár” (D.J. szóhasználata) szerepének csökkentése, minimalizálása céljából. Mivel 10 amerikai dollárból 7 valahol külföldön van, amennyiben Oroszország, Kína és India össze tudna fogni a dollár ellen, a fent leírt ingatag rendszer valóban összeomolhat, vele együtt pedig az az elképzelés is, hogy az új világrendet az Egyesült Államok vezesse.

Kiemelt kép: Facebook