A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi. Zétényi Zsolt tanulmánya a kommunista terror tombolásáról és a kommunisták áldozatairól szól.
Az 1956- os szabadságharc szovjet és magyar erőszakszervezetei által elkövetett emberölések számadatai
A fegyveres harcokban és a sortüzekben mintegy húszezren sebesültek meg és 2652-en haltak meg 1956 kézikönyve szerint. Ebben a számban feltehetőleg benne foglaltatik az a 65 magyar katona is akiknek életét a szovjet hadsereg oltotta ki, miután 1956 novemberében megadták magukat a megszálló a hadseregnek. A többségtől eltérő véleményeiről ismert Jobbágyi Gábor szerint 1956-népfelkelésének és szabadságharcának húszezer magyar halottja volt. Ha nem értünk is egyet ezzel a véleménnyel, mert a becslésben jelentős a szubjektív elem, biztosra vesszük, hogy a Statisztikai Hivatal által ezeken 1957-ben közölt, s a történeti munkák többségében alapul vett, s szó szerint megismételt, általunk előbb ismertetett adatokhoz képest valószínűleg komorabb a kép. Az 1956-os forradalom és szabadságharc halottainak számát magasabbra lehet becsülni, mint a forradalom után közölt – és napjainkig nem cáfolt kb. 3000 halottat. Erre a korabeli statisztikákkal (1990-ig nagyrészt titkos) anyakönyvezett halottak számán túl, a felderítetlen események halottaiból és visszaemlékezésekből lehet következtetni.
A korabeli titkos statisztika szerint 19 000 sebesült volt, ennek legkevesebb tíz százaléka halhatott meg. A sortüzek, az orvlövészek áldozatait és a romok alatt meghaltakat is számításba kell venni. Eddig csak a magyar bíróságok ítéletei alapján kivégzetteket ismerjük. Ismeretlen a helyszínen vagy menekülés közben agyonlőtt, a szovjet statáriális bíróságok által kivégzett, illetve a bírói ítélet előtt, vagy a büntetés-végrehajtás során meghaltak száma.
Magyar Rádió 1956
Lehetséges,, hogy 1956-ban és a megtorlás során számos tömegsír keletkezhetett, amelyek jelentős része a mai napig valószínűleg feltáratlan.
Annak idején külföldön megjelent adat szerint
Kiss Sándor, az ENSZ Különbizottsága előtt beismerte, hogy a halottakról pontos számot mondani nem lehet; „több mint 20 000 embert megöltek; de ennél pontosabb adat nincs. A teljes szám éppúgy lehet 40 000, mint 22 000. Egyszerűen nem tudjuk.” Egy német történelemkönyv az 1956-os forradalom magyar áldozatainak számát 20 000 főre, a szovjet katonákét 1500-ra becsüli.
Mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve az áldozatok számát becsülhetjük 6 – 10 ezer főre.
1956-1988 A megtorlás és megfélemlítés évei.
1956-ban és utána kivégzettek.
A törvénytelenségek és igazságtalanságok újabb nagy hulláma követte az 1956-os szabadságharc leverését. A megtorlás során 35 ezer fő ellen folyt eljárás, egyedül 1958. április 1-jéig 14 378 főt ítéltek el első fokon, összesen több mint 20 ezerre szabtak ki valamilyen szabadságvesztést, és 229-232 végrehajtott halálos ítélet született. 1957 májusáig 182 ezren emigráltak (disszidáltak) – sorolja az adatokat az 1956 Kézikönyve. Az ’56-os forradalmat követően felállított internálótáborokban (Kistarcsa, Tököl) 13 ezer személyt tartottak fogva rövidebb-hosszabb ideig 1957 és 1960 között. Lakóhelyről való kitiltással, állásból való fegyelmi elbocsátással (ezernél több pedagógust – főként vidékieket – tettek ki például munkahelyükről), valamint rendőri felügyelet alá helyezéssel több tízezer személyt sújtottak a Kádár-éra első éveiben.
kép: Benedek Levente
Az 1956 -os cselekmény miatt magyar bíróság jogerőre emelt halálos ítélete nyomán kivégzett személyek száma a vád tárgyává tett legfőbb cselekmény szerint:
fegyveres harc 117
november 11 utáni ellenállás 34
közösség szervezet irányítása vezetése 22
fegyverrejtegetés 15
népítéletben való részvétel 22
köztörvényes bűncselekményt is elkövetők 9
adatszolgáltatás 4
egyéb 6
Összesen 229 bizonyítottan halálbüntetéssel sújtott.
1945. február 4. és 1988. július 14. között kivégzettek számadatai
Zinner kutatásai szerint a rendelkezésre álló 1230 kivégzett köréből az rögzíthető:
363 személyt háborús és népellenes bűntett elkövetésével összefüggésben
továbbá: fegyveres összeesküvésért 1,
szervezkedésért 252,
népi demokratikus államrend elleni mozgalom vezetésért 1,
hűtlenségért 230,
katonai és gazdasági adatszolgáltatásért 1,
tiltott határátlépés kísérletéért 3,
fegyver- és lőszerrejtegetésért 48,
lőfegyverrel való visszaélésért 1,
robbanóanyaggal vissza élésért 1
összesen 538 személy.
Politikai jellegű cselekményekért – beleértve az előbbi felsorolást, amely a tiltott határátlépést is magában foglalja, továbbá a háborús és népellenes bűncselekményekért összesen 901 ember adta életét kivégzőhelyen. A 337 köztörvényes elítélés is törvénysértő lehetett jelentős részében, tekintettel az eljárások önkényuralmi jellegére, különösen 1956 után. Ezek az adatok a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható adatokat jelentik, s ebből következően az 1944. óta tartó kommunista hatósági önkény áldozatainak száma – különös tekintettel a nem bírósági úton, nem ítéletvégrehajtással kioltott emberi életek sokaságára – alig becsülhető fel. A börtönök, internálótáborok, államvédelmi nyomozó cellák, sortüzek törvénytelenül kioltott halottainak sora nem becsülhető fel.
(folytatjuk)
Szerző: Zétényi Zsolt jogász
(Címkép: Benedek Levente)
