A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak. Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
No de miért hívjuk mi Jézus feltámadásának ünnepét húsvétnak, hiszen más nyelvekben nemigen használják. Mondhatjuk. a magyar ember mindig szeretett jó falatokat enni, így azután a nagyböjt kezdetét jelző napot húshagyókeddnek nevezte, míg a végét a hús vételezésének, vagyis hús+vét-nak.
Például a mediterrán európai országok nyelvén a Húsvét neve a Pészah szóból ered: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román). Főleg germán nyelvterületen viszont a pogány tavaszünnepre emlékeztetve alakult ki a név. Ostara istennő – a túlvilág istennője, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor van – nevéből ered az Easter (angol) és az Ostern (német) elnevezés.
Sonka, tojás, torma és kalács. Mind-mind a hagyományos húsvéti menü részei. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ezek az ételek valójában bibliai szimbólumokhoz vagy néprajzi hagyományokhoz köthető ételek.
Húsvét vasárnapjának reggelén már a 10. század óta az volt a szokás, hogy a sonkát, a tojást, a sót, a tormát és a kalácsot az asszonyok szentelni vitték a templomba, csak utána ette meg a család. A húsvéti menüben gyakran szereplő bárány ugyancsak Jézust jelképezi: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.” Ez a jelkép összefonódik a népszokásokkal, hiszen a farsang után már nem vágtak disznót, az utolsó vágásból származó füstölt sonkák pedig a böjt végére készültek el. A bárány a tavasz és a böjt után az első frissen vágott állat, a sonka pedig az éppen elkészülő első füstölt hús.
A tojás elsősorban termékenységi jelentéseket hordoz. A tojásból új élet lesz, ahogyan feltámadt Jézus a halálból. A tojást pedig azért festik pirosra, hogy Jézus kiontott vérére emlékezzenek.
A torma Jézus keserűségét, az ő szenvedését jelképezi. A tormának ugyanakkor ősi-babonás jelentősége is volt: azt gondolták róla, hogy íze-szaga elűzi a gonosz lelkeket.
A húsvéti kalácssütés szokása akkor alakult ki, amikor a böjt alatt tilos volt még a tej és a tojás fogyasztása is. Így amikor a tilalom véget ért, ezekkel az alapanyagokkal avatták ünnepivé a kenyeret és lett belőle kalács.
És végül az ünnepi ételsor elengedhetetlen részei a zsenge, tavaszi zöldségfélék. A hónapos retek, az újhagyma, a paprika és a paradicsom kiváló vitaminforrás a hosszú tél után.
Forrás: malnarium-vac.hu/hirado.hu
